Dobra

1. Hunyad-D., nagyközség Hunyad vármegye maros-illyei járásában, (1891) 1202 oláh lak., benne körjegyzőség, pénzügyőrség, kincstári erdővédállomás, postahivatal és postatakarékpénztár, képviselőválasztási székhely. Ettől csak a Dobre viz választja el Gura Dobra nevü kisközséget 339 (47 magyar 34 német, többi részben oláh) lak. A Gura Dobra név szószerinti forítása a hajdani Jófőnek (Jufild), mely néven az országos levéltárnak egy oláh vezérektől kiállított nagyjelentőségü oklevele (D. 29435) 1377-ből megörökíti a Dobra, vagyis a régi magyar nyelvben folyót, vizet jelentő Jó torkolatához épült helységet. A Jófő név feledésbe ment s már jó ideje félre is értették, ugyhogy a Jófői család eloláhosodva nevét Jófűtől képezve, oláh fordításban Herbay-nak nevezi magát s prédikátumában használja az elferdített Jófűt. Dobra a mögötte elterülő Erdőhát fensik marhatenyésztő és szénégető lakosságának egyik piacát képezi s jó szilva termés idején roppant szilvaizt és szilvoriumot szállítanak innen. Marhavásárai főleg disznókért régtől fogva keresettek. - 2. D., kisközség Szatmár vmegye erdődi járásában, (1891) 1136 magyar lak. - 3. D. (Vas-Dobra, Neuhaus), kisközség Vas vmegye szentgotthárdi j.-ban, (1891) 867 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, régi várral, mely a Batthyányiak birtoka volt. V. ö. Vasárnapi Ujság 1856. 43. sz.

Forrás: Pallas Nagylexikon