Dobránszky
Péter (családi néven miszticai Dobra), tanár, szül. Kótajban
(Szabolcs vm.) 1845 jun. 2. Középiskolai tanulmányai végeztével a külföldi
egyetemeken jogot és bölcseletet hallgatott. 1869. a heidelbergai egyetemen
bölcselet-doktorrá, 1871. a budapesti egyetemen jog- és államtudományi doktorrá
avatták. 1869. győri, 1870. kolozsvári jogakadémiai tanár volt, 1872. a
budapesti kir. József-műegyetemen a statisztika, földrajz és történelem rendes
tanárává nevezték ki. 1874. az akadémia beválasztotta a nemzetgazdasági és
statisztikai bizottságba. 1881-87. a gyergyó-szent-miklósi kerületet képviselte
a parlamentben. Jelenleg a budapesti egyetem jogi karán mint magántanár a
statisztikából tart előadásokat. Sok cikket irt a vidéki és budapesti
hirlapokba és több társadalomtani, politikai és gazdaságtani munka jelent meg
tőle. Önálló munkái: Társadalmi bajaink különös tekintettel az öngyilkosságra
(Kolozsvár 1872); Emlékhangok a Székelyföldről (Budapest 1875); Deák Ferenc,
kor- és jellemrajz (Budapest 1877); Mezőgazdaságunk jövője (Miskolc 1884);
Teremtsünk ipart! (Budapest 1889); Gazdasági hitelszövetkezetek (pályamunka);
Korszellem, társadalmi szinmű 4 felv. (kéziratban). V. ö. Szinnyei, Magyar
Irók.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|