Dobsa

Lajos, szépirodalmi iró, a Kisfaludy-társaság tagja, szül. Makón, Csanádmegyében 1824 okt. 6. Felsőbb iskoláit és a jogot Debrecenben végezte, s 1843-ban csanádmegyei tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett ki. Már 11 éves korában kezdett irogatni, s debreceni diák korában szini előadásokat is rendezett tanulótársaival. Később Győrött, Kolozsvártt, Makón és Pesten játszott mint műkedvelő, de 1846. megvált a szinészettől s külföldre utazott, hogy ismereteit gyarapítsa. 1848. tért vissza Magyarországba, s még ez év vége felé Csanád és Csongrádvmegyében kormánybiztossá nevezték ki. Világosról birtokára vonult, majd az 50-es évek elején Pestre költözött. Öcsém házasodjál c. szinműve előadása után elfogták s az Uj-épületben töltött 6 hónapot. Kiszabadulása után Pestre internálták, itt tartotta állandó lakását s az irodalomnak élt, mig 1863. ugy vélve, hogy mellőzni kezdik, az irói munkássággal felhagyott. 1869-től kezdve két cikluson át Makó városának volt országgyűlési képviselője. 1874. megnősült, s a köv. évben Pestet elhagyva, biharmegyei birtokán, Kosgyánban telepedett le, hol jelenleg is lakik. Politikai és irodalmi cikkeit és verseit csupán említve, D. a maga idejében kedvelt novellairó volt; számos beszélye közt legsikerültebb az Egy grisette cimü (M. Hirlap 1852); de legnagyobb sikert szinműveivel aratott; drámai leleménye, s a részletek kidolgozásában és a nyelvben mutatkozó műgondja az 50-es évek drámaírói közt előkelő helyre emelték. IV. László c. tragédiája tárgyát az előző költőknél több drámai hatással dolgozta fel és ez még ma is műsoron van; Vigjátéktárgy c. vigjátéka 1861. a Karácsonyi-dij 100 aranyát nyerte, de előadásra csak 1891. került. Bűnt bűn követ cimü drámája 1862-ben szintén az akadémia Karácsonyi-féle 100 arany jutalmát nyerte (megj. Divatházasság cimmel Lisznyai Albumában 1863). Egyéb szindarabjai: Március 15-ike, vigj. 4 felv. 1848., Öcsém házasodjál, vigjáték 3 felv. 1850., Marquis Brumon, dráma 5 felv. 1850., Világismeret, vigj. 1850., Guttenberg, dráma 1852., Egy nő, kinek elvei vannak, vigj. 2 felv. 1847., Egy bukás sikere, vigj. 3 felv. 1858., Besztercei gróf, trag. 5 felv. 1861., I. István király, trag. 5 felv. 1861. stb. E darabok a nemzeti szinházban kerültek szinre s kézirataik ez intézet birtokában vannak. Egy gyüjteményök D. szinművei c. alatt 1859. jelent meg, az István király pedig önállóan 1880. - Szinnyei: Magy. Irók Élete II. V. ö. Beöthy: Irodtört. II. Paulay: Kisf. Társ. Évl. XIX.

Forrás: Pallas Nagylexikon