Dóczy

(nagy-lucsei). Régi magyar család, mely főleg a Hunyadiak korában játszik nagy szerepet Magyarország történetében. Tagjai közül kiválnak: D. Mihály 1443. Hunyadi Jánosnak számtartója (rationator). D. György 1458. Világosvár kapitánya. résztvett Kinizsi Pállal a Szendrő alatti ütközetben 1482. D. Orbán kir. kincstárnok és Báthory Istvánnak koronaőre volt; szerémi, győri, egri és végre pécsi püspök. Ország Mihály nádor halála után kir. helytartó. Megh. 1492. D. János Ulászlónak főkamarása, később Szapolyai hive. Grittinek legbizalmasabb embere, kivel együtt a zendülők elfogták és Majláth parancsára Medgyesen 1543 szept. 29. kivégezték. D. András II. Mátyás alatt a katolikus mágnások egyik legtekintélyesebbike. 1617. Szatmár kapitánya, majd 1618 főpohárnok. Mint hadvezér együtt harcolt Forgách Zsigmond nádorral Bethlen Gábor ellen. D. Miklós szénásfalvi birtokát Selmec városának zálogosítja el. D. Péter Imre és László együtt harcoltak 1476. a törökök ellen. D. István Rimay Jánossal együtt Bethlen Gábor követe a török portán. 1625-ben koronaőr. D. Zsigmond több vár ura. A zernovi török dulás alkalmával nejével együtt elfogatott, de beteg lévén, csak nejét hurcolták el. E fölötti bánatában férfikora delén meghalt, vele együtt kihalt a Dóczyak nagy-lucsei ága. Egy másik kevésbé jelentős ága a Lipcse váráról lipcseinek elnevezett D.-család.

Forrás: Pallas Nagylexikon