Döfés

a. m. a szuró eszköznek erőteljes előrelökésével összekötött szurás; katonaságnál a puskára tüzött szurony, s a gyalogsági döfésre is alkalmas kard a döfőfegyver; a döfés csak akkor teszi pillanatnyilag harcképtelenné az ellenfélt, ha a D. célját eltalálja és erőteljes. A D. begyakorlására szolgál a döfőlabda (l. o.). A D.-ben kellően ki nem képzett, tulságosan fedezésére gondoló katona fegyverével csak piszkálja az ellenséget, de nem tesz benne komoly kárt.

Forrás: Pallas Nagylexikon