Dög

1. hulla (cadaver), 2. pestis (lues, ném. Seuche), 3. méreg (venenum). A 2. és 3. jelentésben a mirigy (l. o.) szó szinonimája, p. D.-halál a. m. mirigy-halál. A Szombatos-kódexben azonban még egy 4-ik jelentésével is találkozunk, amelyben egyébként tájszólásilag némely helyütt (p. Borsod- és a vele szomszédos vmegyékben) még ma is használatos, t. i. az ördög szó értelmében (P. «ki a D. mondta, hogy ezt tedd ?») Ha ugyanitt a megunt vén embert v. asszonyt is vén D.-nek mondják, azzal inkább a szó 1. jelentésére céloznak. Mindenesetre nagyon csekély tehát az alapja Ipolyi (Magy. Myth. 37, 46.) azon feltevésének, hogy az ördög szó második tagja egy a D. szavunkkal s igy természetesen vajmi kétséges már eleve is annak a következtetésnek az értéke, amit e feltevésből levon. Teljesen halomra dönti pedig e következtetést s kivonja alóla az említett gyenge alapot, t. i. az ördög-beli Dög-nek a D. szóval való azonosságát, amannak az ujabb nyelvtudományi eredmények világánál valószinüvé vált etimologiája. L. Ördög.

Forrás: Pallas Nagylexikon