Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dogmatörtén... ----

Magyar Magyar Német Német
Dogmatörtén... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dogmatörténelem

Az egyes hitigazságok, hitcikkek felett viták támadtak, s azok koronként ujabb értelmezést nyertek, az alakulás és kifejezésváltozás folyamatába vitettek; igy lett a dogma a történelem tárgyává. Valamely hitnézet hitigazsággá, hivatalosan és kötelezőleg elfogadott hitcikké majd a zsinatok határozata folytán vált, majd a pápák, élve jogukkal, a hitcikkek értelmezését mindenkitől megőrzendő közkincs gyanánt adták. A reformáció korában a szervezett uj egyházak szintén hivatalos, testületi elfogadással tették magukévá a hitvallásokat, azaz a hitcikkek némelyikének régi értelmében elvetését, másoknak saját elveik szerinti uj értelmezését.

A. D. felekezeti, vitázó és védő jelleget öltött. A mai kor kitette a dogmatörténelmet a felekezeti érdekek szolgálatából s bölcsészeti és tárgyi szempontra helyezkedve, a hitnézetek fejlődéstanául fogja fel s a mai gondolkodás tüneményeit is feltünteti.

A dogmatörténelem az ujabb korban vált önálló tudományággá, ilyenné tette azt Semler, 1759-ben elválasztván a dogmatikától. Baur, Landerer és mások a mai kor felfogását is tárgyalás alá vették, mig a hitvallás-elvüek csak a köztekintéllyel és ünnepélyesen elfogadott hitcikkeket sorozzák a dogmák közé, s a mai hittudósok nézeteit magánvéleményeknek tekintik. Nevezetesebb dogmatörténelem-irók: Hagenbach, 5 kiad. 1867, angolra is fordítva; Bauer, 7. kiad. 1865; Thomasius, 1874; Lipsius, 1879; Harnack, 1888 és 1891; Landerer, 1885; Zeller Pál, 1887; Harnack A., 2. kiad. 1888; Loofs, 2. kiad. 1890. A róm. kat. szerzők: Klee H., 1837, franc.1848; Schwane, 1890. Galponte. 1891. Francia szerzők: Haag Jenő, 1862; Pressensé, 1869; Bonifas, 1886; Möller. Angolok: Schedd, 1865, 8. kiad. 1894; Cunningham 1864.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is