Dohm

1. Ernő, német humorista, szül. Boroszlóban 1819 máj. 24., megh. Berlinben 1883 febr. 3. Teologiát és filozofiát tanult, mire egészen az irodalomnak élt. Már 1849. átvette a Kladderadatsch c. jeles élclap szerkesztését, melyet a politikai szatira elsőrangu közlönyévé emelt. Önálló művei közül is a szatirai irányuak a legjobbak; igy: Der trojanische Krieg (1864) c. vigjátéka, a német politikai viszonyoknak e szellemes kigunyolása. Egyéb művei: Ihr Retter (bohózat, 1862); Komm her! (drámai paródia, 1864); Sekundenbilder (1880) stb. Ugyanő fordította le jelesül Lafontaine meséit (1876, Doré rajzaival). - Neje D. Hedwig, szül. Berlinben 1833 szept. 20., a nők jogainak jeles védője: Der Jesuitismus im Hausstand (1873); Die wissenschaftliche Emancipation der Frau (1874) és Der Frauen Natur und Recht (1876). Szellemesek kis vigjátékai: Der Seelenretter (1876); Vom Stamm der Asra (1876); Ein Schuss ins Schwarze (1878). Legujabban modern realisztikus regényt (Plein air, 1891) tett közzé. Becses, főleg jeles fordításai miatt, nagy műve: Die spanische Nationalliteratur in ihrer geschichtlichen Entwickelung (1865-67).

2. D. Keresztély Vilmos, német diplomata és nemzetgazdasági iró, szül. Lemgoban 1751 dec. 11., megh. 1820 máj. 29. 1776-tól Casselben adta elő a pénzügytant és statisztikát; majd 1779. porosz államszolgálatba lépett, s mint több német udvarhoz küldött követ, továbbá mint kamaraelnök szolgálta II. Frigyes Vilmost. A rastadti békekongresszuson is részt vett. Mint nemzetgazdasági irót, a fiziokraták ellen intézett támadásai jellemzik. Munkái közül a következőket említhetjük: Materialien zur Statistik und neusten Staatengeschichte (1777-1785); Nachricht von der neuesten Verfassung der Künste in Frankreich (1778); Kurze Vorstellung des physiokratischen Systems (1778); Entwurf einer verbesserten Konstitution der Reichsstadt Aachen (1780).

Forrás: Pallas Nagylexikon