Dohosodás
Gazdasági terményeknél, szalmás és szemes gabnánál, hüvelyes
veteményeknél, szénánál, szintugy a bornál is előforduló azon jelenség, hogy eltartáskor
kellemetlen penetráns penészszagot vesznek föl, mely értéköket és
használhatóságukat csökkenti; dohos élelmi szerek élvezete, dohos takarmány
etetése az egészségre veszélyes. A D. oka szemes terményeknél, szénánál és
egyéb száraz anyagoknál abban rejlik, hogy a kellően ki nem szárított termények
s anyagok felületén különféle penészgombák telepednek le, melyek miceliuma az
anyagok belsejébe hatol s azt részben felbontja. Ezektől a penészgombáktól
származik a dohos szag. A D. biztosan elhárítható, ha a terményeket s anyagokat
teljesen légszáraz állapotban rakják el. A kellően ki nem szárított szemes
gabonát s egyéb magvakat gyakran meg kell forgatni, a kissé nyirkos szalmát és
szénát pedig, ha meg nem szárítható, lehető tömötten kell elrakni, hogy a
levegő kiszoruljon belőle. Dohos terményeket nem lehet teljesen megmenteni a
dohtól, némileg azonban csökkenthető a dohos szag szemes s magvas terményeknél
az által, hogy faszénporral összekeverik; igy tartják 24 óráig, hogy a szénpor
a dohos szagot elvegye s azután megrostáltatnak. Dohos szénát és szalmát
csépléssel lehet némileg javítani; takarmányozás előtt pedig meg kell
fülleszteni vagy gőzölni a dohos takarmányt. A bor a D.-t rendszerint
tisztátlan, penészes, dohos hordóktól kapja meg; minthogy pedig a dohos bor
kellemetlen mellékizétől többé meg nem szabadítható, ez ellen az egyedüli
óvszer tiszta edények alkalmazásában áll.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|