Dohrn

1. Antal, német zoologus, szül. Stettinben 1840 dec. 29. Königsbergben, Bonnban, Jenában és Berlinben tanulta a zoologiát s már korán több apró dolgozatot tett közé a Félfödeles-szárnyuakról. 1865. a Hemipterák anatomiai viszonyaira vonatkozó dolgozatával doktori fokot nyert, majd 1868. a jénai egyetemen a zoologia magántanára lett. Nemsokára azonban elhagyta az egyetemet és 1870. megalapította a nápolyi zoologiai állomást, mely rövid időn világhirüvé és a zoologiával foglalkozó buvároknak gyülőhelyévé lett. Eleinte a Rovarok és Rákok fejlődéstanával foglalkozott, azután pedig a Gerincesek fejlődésének tanulmányozásához kezdett Ursprung der Wirbelthiere und das Prinzip des Funktionswechsels c. művében a magasabb állatokat a gyürüsférgekből származtatja le. Megirta a Monographie der Pantopoden des Golfes von Neapel (1881) cimü munkát, továbbá Studien zur Urgeschichte des Wirbeltierkörpers cimen a Gerincesek fejlődésére vonatkozólag közölt érdekes adatokat.

2. D. Károly Ágost, német entomologus, szül. Stettinben 1806 jan. 27., megh. 1892 máj. 4. Rövid ideig jogtudományi tanulmányokkal foglalkozott, de aztán abbahagyta és Berlinben kereskedő lett. 1831 óta egész Európát beutazta és járt É.-Afrikában és D.-Amerikában is. Visszatérte után sokat fordított spanyolból és svédből. A Stettinben ujonan alapított entomologiai társulat megalakulásakor D. is tagja lett annak s azóta buzgón foglalkozott rovartani tanulmányokkal. 1843. ez egyesületnek elnöke és a Stettiner entomologische Zeitschrift szerkesztője lett; 1846. a Linnaea entomologica szerkesztését is átvette. D. rovargyüjteménye talán a legnagyobb magángyüjtemény egész Németországban és körülbelül 40000 rovarfaj van benne. 1859. képviselőnek is megválasztatván, néhány évig tagja volt a porosz képviselőháznak.

3. D. Henrik, német zoologus, az előbbinek fia, szül. Braunnschweigban 1838 ápr. 16. Bonnban, Zürichben és Berlinben természettudományokat tanult, tudományos utazásokat tett Európában, Afrikában és Amerikában és a stettini muzeum egyik alapítója volt. Főkép mint konchiliologus nevezetes. 1874 óta képviselő.

Forrás: Pallas Nagylexikon