Doko
különálló, törpe, afrikai néptörzs neve, amely törzs
Szennárban, a felső Dsub folyó mellett lakik. Legelőször Krapf tett róluk
említést. Ő még csak hallomás után állít róluk egyet-mást. Hartmann Róbert
adatai már megbizhatóbbak. Termetük 1,30-1,45 m. magas, hajuk rövid és göndör,
arcvonásaik csunyák, majomszerüek. Ételben nem válogatnak; mindent megesznek, a
mit kézrekeríteni birnak, legyen az hangya, sáska v. bármilyen csúszó-mászó
állat. Fegyverük falándsából és hajlítóbotocskákból áll; de állítják, hogy
ijjat s kulyafűtejjel megmérgezett fanyilakat is használnak. Szomszédaik félnek
tőlük; néha ezért vadászatot is rendeznek reájuk. Ilyenkor sokat közülök
rabszolgaságba hurcolnak, amennyiben e furcsa emberi lények mindenütt feltünést
okoznak s igy keresett cikket képeznek. A D.-k kuruzslók hirében is állanak a
négereknél; de ugyanily hirben állanak a szintén törpe termetü akkák és
busmanok is. Igen valószinü, hogy a D.-k is csak ugy, mint a két most említett
népség, valamelyik afrikai ősfajtának maradékai.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|