Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dolgorukíj... ----

Magyar Magyar Német Német
Dolgorukíj... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dolgorukíj

(szószerint a. m. hosszu kezü), Oroszország egyik legrégibb hercegi családja, mely eredetét a Rurik-háztól vezeti le. A család nevezetesebb tagjai: 1. D. Jakab, szül. 1639., megh. 1720 jun. 24. 1676. állami szolgálatba lépett, 1687 párisi nagykövet, azután a császári rendeletek tanácsának elnöke lett. A török hadjáratban, különösen Azov meghóditásánál kitüntetvén magát, tábornoki rangot kapott. A svédek elleni hadjáratban Narva mellett 1700. elfogták és Stockholmba internálták, mig végre a poltavai csata alkalmával (1710) sikerült neki kiszabadulni. A cár ezután szenátorrá nevezte ki. Életrajzát Tyrtov irta meg (Moszkva 1807-1808; 2 köt.). 2. D. Lukics Vaszílj, követ volt Dániában és Franciországban, majd szenátor s Nagy Péter halála után rokonaival arra szövetkezett, hogy a cári hatalmat korlátok közé szorítsa. 3. D. Iván, Jakab dédunokája, szül. 1710. Mencsikov bukása után a fiatal II. Péter cár kegyence lett s tisztességtelen uton nagy gazdagságra tett szert. A cár 1729. eljegyezte nőtestvérét, Katalint, de a lakodalom napján a cár meghalt s Anna lépett a trónra. Ez felszabadította magát azon korlátok alól, melyek közé a cári hatalmat az államtanács, élén D. Ivánnal és Lukics Vasziljjal, már előbb szorította, s az egész D. családot Szibériába, Katalint pedig kolostorba küldte. Ivánt 1735. visszahivták, de 1739 nov. 6. azzal vádoltatva, hogy a császári kincstárból sikkasztott s összeesküdött a cárnő ellen, Lukics Vasziljjal együtt Novgorodban kivégezték. 4. D. Vladimirovics Vaszílj, született 1667., meghalt 1746 febr. 11. 1715-től kezdve nagy Péter cál különféle politikai küldetésekre használta Lengyel-, Francia-, Németországban és Hollandiában, de 1718. Mencsikov tanácsára mint Alekszej cárevics pártemberét számkivetették. I. Katalin 1726. visszahivatta, II. Péter pedig 1728. tábornaggyá és a legfőbb hadi tanács tagjává nevezte ki. 5. D. Krymszkij Vaszílj, szül. 1722., megh. 1782. II. Katalin idejében 1771. tizenöt nap alatt meghódította a Krymet, innen kapta Krymszkij melléknevét. 6. D. György, megh. Franciaországban 1829 jun. 27. 1794. Litvániában a lengyelek ellen vezérkedett s meghódította Vilnát: 1806. a bécsi, 1807. a hollandi udvarnál volt követ. A restauráció után Franciaországban telepedett meg. 7. D. Mihajlovics Iván, született 1764 április 18., meghalt Szt-Pétervárott 1823 dec. 16. Mint a Derzsavin-féle iskolához tartozó költőt a klasszikusok közé számítják. Költeményeit igazság és hazafiasság jellemzik s összegyüjtve 1806. adatták ki Szt-Pétervárott. 8. D. Vaszílj, tábornok-hadsegéd és lovassági tábornok, megh. Szt-Pétervárott 1868 jan. 18. 1849-56. hadügyminiszter volt, azután a csendőrség főfelügyelője és rendőrminiszter. Ettől az állásától az 1866 ápr. 16-iki merénylet után megvált. - 9. D. (Dolgorukov) Vladimirovics Péter, szül. Moszkvában 1807., megh. Genfben 1868 aug.18. Notices sur les principales familles de la Russie c. iratával (Brüssel 1843, 1858) Miklós cár haragját magára vonta, aki őt egy időre Vjatkába internáltatta. D. ezután egy nemzetségi lexikont irt (Szt-Pétervár 1856), azután pedig La vérité sur la Russie c. könyvet (Páris 1860); ennek következtében birtokait elkobozták, őt magát Oroszországból számkivetették, miután előbb már kimenekült hazájából. 1861. Párisban botrányos pörbe keveredett Voroncov herceggel s egy 1861. kiadott röpirata miatt Franciaországból is kiutasították. Ettől kezdve hol Brüsszelben, hol Angliában, uto"jára pedig Genfben lakott. Munkái: Le général Jermulov (Brüsszel 1861); De la question du servage en Russie (Páris 1861); La question russo-polonaise et le budget russe (Lipcse 1861); Des réformes en Russie (Brüsszel 1862); La France sous le régime bonapartiste (London 1864); Mémoires (befejezetlen, Genf 1868-71).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is