Dolgozók iskolái

Az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei hazánkban. A dolgozók iskolái rendszerét 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 11.130 / 1945. M. E. számú - "az önhibájukon kívül iskolai képzésben nem részesült felnőtt dolgozók" isk.-i tanulmányairól szóló - rend.-e hozta létre. Aláírói Dálnoki Miklós Béla min.-elnök és Teleki Géza (Teleki Pál gróf fia) kultuszmin. Előkészítésében meghatározó szerepe volt Kemény Gábornak és Kovács Máténak. A rend. kimondta, hogy "azoknak a hasznos foglalkozási ágakban dolgozó felnőtt férfiaknak és nőknek a számára, akik - noha megfelelő tehetségük van - isk.-i végzettséget önhibájukon kívül nem szerezhettek, középisk.-i és középfokú isk.-i tanulmányok folytatását lehetővé kell tenni. Evégett az ált. isk.-val, a polg. isk.-val, líceummal, tanítóképző, tanítónőképző és óvónőképző int.-ekkel, gazdasági szakisk.-kkal és gimn.-okkal kapcsolatban a szükségleteknek megfelelő számban rövidített szorgalmi idővel, különleges ttv.-ekkel és óratervvel működő isk.-kat (a következőkben: dolgozók isk.-it) kell létesíteni." A kultuszmin.-i végrehajtási utasítás - már Keresztury Dezső aláírásával - 1946. febr. 7-én jelent meg. A dolgozók iskolái első teljes tanév az 1946/47-es volt. Azóta feladatai módosultak, a dolgozók iskolái egyre inkább az isk.-rendszer társ.-i és ped.-i működési zavarainak ellensúlyozását, az esélyek egyenlőtlenségének pótlólagos kiegyenlítését végezték. A módosulás első jele, az 1960-as években, a nem felnőtt életkorú tanulók arányának gyors ütemű növekedése volt. Az 1970-es években a tanulók zömének életkora már 15/16 és 26 / 28 éves kor közé esett, és a 20 éven aluliak arányának emelkedése erősödő tendenciává vált. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a fiatalodás isk.-típusonként különböző arányú, de átfogóan a tanulók közel 2/3-a 20 éven aluli. A dolgozók iskolái intézményrendszere követte a közokt. változásait, de isk.-i fokozatai és isk.-típusai mindig párhuzamosak a rendes korúak isk.-ival, és velük jogilag egyenértékű végzettséget adtak. Kialakult részei a dolgozók általános iskolája, a dolgozók gimnáziuma, a dolgozók szakközépiskolái, a szakmunkások szakközépiskolája. Az isk. életkorban végzettséget nem szerző, s azóta felnőtté vált társ.-i csoportok tagjain kívül, ezekben az évtizedekben a dolgozók ált. isk.-i vették át az ált. isk.-kból menet közben kimaradókat, valamint a tanköteles életkoron túljutott, de az isk. befejezéséig el nem jutó fiatalokat is; a dolgozók gimn.-ai vették föl a gimn.-okból és más középisk.-ból lemorzsolódókat is, menet közben vagy egy-két év kihagyás után. Ált. a dolgozók középisk.-i - elsősorban a szakmunkások szakközépisk.-i - nyitottak perspektívát a nem teljes jogú középisk.-t (a gépíró és gyorsíró szakiskolában, a szakmunkásképző iskolákban) végzetteknek az érettségi megszerzésére. A dolgozók iskolái szerv.-i alapformája az esti tagozat és a levelező tagozat volt, de belső rendjük több változáson ment át. Szerveztek ún. váltóműszakos (délelőtti-délutáni-esti) tanítást, irányított egyéni tanulást, magánvizsgára előkészítő tanfolyamot is. A dolgozók iskolái önálló intézményként és a rendes korúak isk.-i tagozataiként működtek. 1962-től a dolgozók iskolái valamennyi típusát fokozatosan rájuk szabott, önálló ttv.-ekkel és tkv.-ekkel látták el. A tanulói létszámok ingadoztak. A dolgozók iskoláiba járó tanulók száma (ált. és középisk.) 1952 és 1980 között így alakult: Forrás: Sáska Géza: Ciklikusság és centralizáció. Bp. 1992. Hosszú ideig az érettségit nyújtó középisk.-kban tanulók közül minden harmadik a dolgozók középisk.-i valamelyik típusának tanulója volt. Egy évtizeddel később, 1990-ben a dolgozók ált. isk.-jában 11 536-an, a dolgozók középisk.-iban 68 162-en tanultak. felnőttoktatás története Magyarországon.

Csoma Gyula

Szerkesztette: Lapoda Multimédia