Dolhay
-család, Mármaros vmegye egyik legrégibb, kihalt családja;
előnevét Dolháról vette; két ágban virágzott, melyek közül az egyik Ruszkováról
nevezte magát; másik két ága közül, egészen elhagyva a D. nevet az egyik, mely
fiágon kihalt, Leordinay-nak nevezte magát, mig a másik ma is élő Petrovay
nevet vett fel. A D.-család rokona az Ilosvay-családnak ma már kihalt Kisfaludy
ágával. Közös törzs-ősnek azt az orosz herceget tartják, aki Kijev ostromakor
önként csatlakozott a magyarokhoz és kit Árpád azután Munkács táján telepített
le. Ettől származtak volna Boris és Ils hercegek; annyi tény, hogy a
beregvmegyei Ilosvayak még e század elején is orosz hercegeknek nevezték
magukat. Az oklevelekből azonban az tünik ki, hogy a család oláh eredetü lehet,
hogy IV. Béla király idejében menekültek az ősei Kunországból hazánkba és
Szeneszláv oláh vajda oláhjai közül voltak. A hiteles családfa 1366-tól egészen
1708-ig terjed. V. ö. Petrovay Gy., A D.-család eredete, leszármazása és
története. Turul 1893. 2. és 3. füz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|