Dolichos

L. (növ.), rizspaszuly, a vitorlás viráguak csoportjában a paszulynak párhuzamos génusza, amelytől nem csavargós bibeszála, valamint az épszög alatt görbülő csónakja különbözteti meg. Heverő füvek v. iszalag félcserjék háromágu levelekkel, magános v. fürtös virágokkal és lapos hüvelygyümölccsel. Mintegy 20 faja leginkább Afrika, Ázsia és Ausztrália melegebb tájain terem. Több faját a paszulyéhoz hasonló és ugyan arra a célra szolgáló hüvelyéért meg a magváért termesztik. A D. sesquipedalis L. (óriásbab, singes v. rőfös paszuly) tropikus-amerikai, 2-2¹/₂ m. magas; hüvelye 30-45 cm. hosszu, világoszöld, főzeléknek kitünő, azért Európa d.-i részén gyakran termesztik. A D. Lubia Forsk. (D. melanophthalmas Pet. Th.; feketeszemü bab), magva Egyiptomban és Sudan vidékein táplálék, a D. bullosus, keletindiai, magvát keményítőgyártásra fordítják.

Forrás: Pallas Nagylexikon