Dolinay
Gyula, ifjusági iró, szül. Nagy-Harsányban, Bihar vmegyében
1850 aug. 14., a középiskolát a debreceni ref. kollégiumban végezte; mint
budapesti egyetemi hallgató, 19 éves korában egy ifjusági lapot indított meg
(Tanulók Közlönye, mely másfél évig állt fenn) s azóta folytonosan az irodalom,
különösen az ifjusági irodalom terén működik. 1880. titkára lett az irók és
művészek társaságának, melynek belügyeit intézte s felolvasásokkal egybekötött
estélyeit s az ország és a külföld némely városába tett kirándulásait rendezte;
e hatáskörében 1892-ig működött, amikor a társaság megszünt. Több ifjusági lap
után, melyek közül leghosszabb életü a Kis Ujság volt, megalapította 1873. a
Hasznos Mulattatót és 1875. a Lányok Lapját, melyeket jelenleg is szerkeszt és
kiad s jelentékeny virágzásra emelt. Szintén az ifjusági és a nép-irodalom
körébe tartoznak önálló kötetei is, mint Aranyszabályok a tanuló ifjuság
számára (1871); Szorgalmi jutalom (1874); Aranybánya (1875); Szünidőre (1877);
Könyvet a népnek (az iskolai és népkönyvtárak ügyében, 1879); Gyöngysorok
(1882); Hazaszeretet könyve (1883) Magyar királyok és hősök arcképcsarnoka
(1884, 2 kiad. 1892) Ifjusági olvasmányok (1884); Szünnapokra (1884); Hogyan
mehetsz előre (1887); Szorgalomért (1889) stb. Cikkezett népkönyvtárak,
népnevelés, közművelődés kérdésében számos lapban s megirta a Turin-párisi
kirándulás történetét (1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|