Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Döllinger... ----

Magyar Magyar Német Német
Döllinger... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Döllinger

1. Ignác, ném. anatomus és fiziologus, szül. Bambergben 1770 máj. 24., meghalt mint egyetemi tanár és főorvosi tanácsos Münchenben 1841 jan. 14. Tagja volt a bajor akadémiának. Irodalmi műveiben, mint p. a Grundriss der Naturlehre des menshlichen Organismus (Bamberg 1805) cimüben a Schelling-féle természet-filozofia hivéül mntatja be magát. Jelentősége nem annyira anatomiai és fiziologiai vizsgálódásaiban mint inkább abban van, hogy tanítványait az organikus lények fejlődése tanának megállapítására sarkalta. Munkái közül felemlítendők: Grundzüge der Physiologie der Entwickelung des Fell-, Knochen und Blutsystems (Regensb. 1842); Über den Werth und Bedeutung der Vergleichenden Anatomie (Würzb. 1814); Beiträge zur Entwickelungsgeschichte des Gehirns (Frankf. 1814).

8. D. Ignác, német kat. teologus és történész, az előbbinek fia, szül. Bambergben 1799 febr. 28., megh. Münchenben 1890 jan. 10. Tanulmányait Würzburgban és Bambergben végezte. 1822 ápril 15. pappá szenteltetvén, rövid ideig mint segédlelkész működött 1823-ban a teologia tanára Aschaffenburgban, 1826. a müncheni egyetemen az egyházjog és az egyháztörténet rendkivüli, 1829. pedig rendes tanára lett. 1847. préposttá neveztetett ki. 1848. mint képviselő a frankfurti nemzetgyülésen is részt vett és a bajor második kamarának is tagja volt. Mint Németország legünnepeltebb teologusához, minden vidékről sereglettek hozzá a tanítványok, hogy nagybecsü előadásait hallgassák. E mellett az egyházirodalmi téren is nagymérvü munkásságot fejtett ki. Különösen feltünést keltett egyháztörténelme (Lehrb. der Kirchengesch. Regensb. 1836). Korszakalkotó műve: Die Reformation ihre Entwicklung u. ihre Wirkungen im Umfange des lutherischen Bekenntnisses, (u. o. 1846, 3 köt.); jelesek továbbá: Heidenthum u. Judenthum, Vorhalle zur Geschichte des Christenthums (u. o. 1857); Christenthum u. Kirche in der Zeit der Grundlegung (u. o. 1860). Az 1861-iki évig egészen korrekt katolikus irányban mozgott; ekkor kezdett más hurokat pengetni, de a katolikus hitet még sem támadta meg. Midőn a vatikáni egyetemes zsinat összeült, a pápa tévmentessége ellen irott mérges és izgató cikkekkel árasztotta el a hirlapokat. A többek között az ő tollából eredt, vagy legalább is ő inspirálta az Augsburger Allg. Zeitungban megjelent öt hirhedt cikket. Das Concilium und die Civilta, melyek egy egész könyvvé kibővitve: Der Papst und das Concil cimmel Lipcsében (1869) külön is megjelentek és mint Janus-könyv nagy port vert fel. A zugiratot. mely mindent kigunyol, ami a katolikusoknak szent, az egyház ellenségei tomboló örömmel fogadták. Hergenröther József erre az ő Anti-Janus-ában válaszolt (Freiburg 1870). 1869. karácsonyától kezdve jelentek meg az Augsburger Allg. Zeitungban a gonosz indulatu levelek a zsinatról (Concilsbriefe aus Rom.), ezeket követte az: Erwägungen für die Bischöfe des Conciliums über die Frage der päpstlichen Unfehlbarkeit c. röpirat. A pápai tévmentesség proklamálása (1870 jul. 18.) után özönével kapta D. a felszólításokat, hogy a kimondott dogma ellen állást foglaljon el. 1871 márc. 28. D. egy, a müncheni érsekhez intézett levelében az egyháztól való elszakadását bejelentette. Midőn főpásztorának többszöri atyai intése mit sem használt, ez őt 1871 ápr. 17. az egyházból kiközösítette. Azóta az általa alapított ókatolikus felekezet terjesztésén fáradozott, de sikereket nem igen ért el. A fentemlítetteken kivül még a következőket irta: Die Eucharistie in den drei ersten Jahrhunderten (Mainz 1826); A Hurtig-féle egyháztörténet folytatása (Landshut 1826, 2 köt.); Geschichte der christlichen Kirche (u. o. 1833-1835); Mohammed"s Religion nach ihrer innern Entwicklung u. nach ihrem Einfluss auf das Leben der Völker (Regensburg 1838); Ueber gemischte Ehen, zugleich Beurtheilung d. Bunsen"schen Darlegung in der Kölner Sache (u. o. 1838); Luther, eine Skizze (Freiburg 1850 és 1890); Hippolytus u. Kallistus oder die röm. Kirche in der ersten Hälfte des 3. Jahrhunderts (Regensburg 1853): Kirche und Kirchen, Papstthum und Kirchenstaat (München 1861); Beiträge zur politischen, kirchlichen und Culturgeschichte (u. o. 1862 és 1863); Die Papstfabeln des Mittelalters (München 1863); Die Vergangenheit u. Gegenwart der kathol. Theologie (Regensburg 1863); Das Kaiserthum Karls d. Gr. u. seiner Nachfolger, a Münchener histor. Jahrbuch-ban (1865); Die Universitäten sonst u. jetzt (München 1867); Ungedruckte Berichte u. Tagebücher zur Geschichte des Trident. Concils (Nördlingen 1876, 2 köt.); Beiträge z. Sectengeschichte des Mittelalters (München 1890); Döllinger és Reusch: Geschichte der Moralstreitigkeiten in der röm. kath. Kirche seit dem XVI. Jahrhundert (Nördlingen 1889, 2 köt.). Számos kisebb füzetet is adott ki, melyek egyetemi beszédeit, nekrologjait és gyászbeszédeit tartalmazzák. Minden nagyobb szabásu műve befejezetlenül maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is