Dolnja Tuzla
az ugyanily nevü boszniai kerületnek (8991 km2
terület és 1885 313746 lak.) székhelye a Sprecaba torkoló Jala partján, kies,
szép vidéken (1885) 7189 nagyobbára mohammedánus lak., mindinkább fejlődő
gabona-, marha-, ló és sertéskereskedéssel és iparral. Az utóbbi években a
város csaknem egészen ujra épült; széles, rendes utcáival egész modern város
képét nyujtja. Székhelye a kerületi hatóságoknak, a kerületi törvényszéknek, a
pénzügyi felügyelőségnek, egy görög keleti metropolitának és egy mohammedánus muftinak.
Több fiu-népiskolán kivül van egy leányiskolája, egy kereskedelmi iskolája és
egy magasabb mohammedánus medressze. Nagyobb nyilvános épületei: az uj
iskolája, a városi kórház, a kaszárnya az Erzsébet-parkkal, a félig bizanci
stilusban épült görögkeleti temploma, a legujabb időből való, arab stilusban
épült Behrambeg-mecset és ezzel szemben a medressz 50 ifju számára. Az 1740.
épült kastély helyén 8000 m2 tér, az Appel-tér van, amelyet egy
obeliszk ékesít és amelyen arab stilusban készült vizvezetéki kut áll. A
városon kivül van a sófőző, amelyben évenkint 60000 mmázsa sót főzhetnek. 1878.
aug. 9. az osztrák-magyar csapatok itt makacs küzdelem után a török fölkelőket
legyőzték.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|