Dolomieu

(ejtsd: - mjö), Déodat Guy Sylvain Tancrede Gratet, de, francia mineralogus s geologus, szül. Dolomieuben (Isere) 1750 junius 24., megh. Chateauneufben (Saône et Loire) 1801 nov. 26. Sok irányu működésében legnevezetesebbek utleirásai Dél Európa vulkáni vidékeiről s nagyszámu olyan vulkáni s földrengési tüneményekre vonatkozó észleletei, melyeket előtte tévesen ismertek. Gyermekkorában lett máltai lovaggá, 1767-ben kezdette meg a katonai szolgálatot, de tudományszomja más pályára vitte. 1777-1783. Dél-Európát utazta be, 1789-90. években Olaszország, Tirol s részben Svájc hegységeit kutatta át, néhány évvel később pedig hazáját utazta be geologiai tanulmányok végett. 1796. az ujonnan felállított bányászati iskolán tanár, s mint geologus vett részt Napoleon egyiptomi expediciójában, de amint 1799. haza kellett térnie, Tarentben elfogták. Kevéssel halála előtt nevezték ki a Musée histoire naturelle ásvány-földtani tanszékére. A Journal de physique-ben közölt nagyszámu kisebb-nagyobb értekezésein kivül nevezetesebb munkái: Recherches sur la pesanteur (1775); Voyage aux îles de Lipari (Pár. 1783); Sur le tremblement de terre de la Calabre (Róma és Páris 1784); Mémoires sur les îles Ponces et catalogue raisonné d?l?Etna (Pár. 1788). Fogságában egy biblia oldalaira irta halála után megjelent két művét: Sur la philosophie minéralogique és sur l"espece minerale (Pár. 1802). Svájci utjáról irt naplóját halála után Brum-Neergard adta ki. Ő volt az első, ki a dolomitra figyelmessé lett, azért nevezték azt a kőzetet az ő tiszteletére.

Forrás: Pallas Nagylexikon