Domboru mű

fából, kőből, elefántcsontból faragott, agyagból, viaszból mintázott, bronzból v. egyéb fémből trébolt vagy öntött olyan diszítmény, egyes alak vagy több alakból álló ábrázolás, melyen a testi formák a hátulsó lapból többé vagy kevésbbé, de mindig részben emelkednek ki. E szerint a D.-nek mintegy ellentéte a szobormű. Mind a kettő a valóságot testi kiterjedése szerint utánozza, azzal a különbséggel, hogy a szobormű az alaknak előlről hátra való kiterjedését is egészen, a D. ellenben ezt csak részben adja vissza. Aszerint, hogy a D. ez utóbbi kiterjedésből többet v. kevesebbet ad vissza, megkülönböztetünk: lapos, közép és kiemelkedő D.-t bas relief, basso rilievo, - demi relief, mezzo rilievo, - haut relief, alto rilievo. Hellyel-közzel már a görögök is készítettek, p. az athéni Parthenon gerendaközein (metoposz) olyan kiemelkedő D.-ket, melyeken az emberi alak egyes részei: a fej, az egyik kar vagy lábszár egészen elválik a hátulsó laptól. Az ilyen D.-k még gyakoriabbak a rómaiaknál a középkorban, és a renaissance korban. Ugyanez időkben fordulnak elő olyan D.-k is, melyeknek nem egy hátulsó lapjuk, hanem elülről hátrafelé több sikjuk az az elő, közép és hátulsó körük van. A művészet szabálya azt tartja, hogy a D.-n az alakoknak egy sikban kell lenniök.

Forrás: Pallas Nagylexikon