Domonkosok

Domonkos három szerzetes testületet alapított: 1206. Prouille-ban a D. apácák rendjét, mely Domonkos 2-ik rendjének neveztetik; 1215. Toulouse-ban a prédikátorok rendjét; 1220. Lombárdiában a militia Jesu Christi testületet, melyből a Domonkosok 3-ik rendje fejlődött. 1. A prédikátor v. Domonkos-rend (alapítását illetőleg l. Domonkos) hivatása Isten igéjének hirdetése az egész világon s ez által a hivők megerősítése a hitben, az eretnekek és a pogányok megtérítése. E hivatásra hosszas tanulmány az előkészület, s hogy e hivatás gyakorlása minél sikeresebb legyen, teljes szegénység és szigoru életmód képezi a rend alapját. Első kolostorai voltak Toulouse-ban (St.-Romain), Rómában (St.-Sabino) Párisban (St.-Jaques), Bolognában (St.-Nicolao).

A második nagykáptalan 1221. a rendet 8 (spanyol, provence-i, francia, lombard, római, német, magyar és angol) tartományra osztotta, s a rend valóban rohamosan el is terjedt. A D.-k pápai engedéylyel mindenütt prédikálhattak, a pápa udvarában a Magister palatii Domonkos lett (s ma is az), az egyházi inquizició egészen, a spanyol nagyrészt a D.-ra bizatott; a világ első egyetemein D. tanítottak, a pogányok megtérítésében, az eretnekek elleni küzdelemben szintén nagy szerepet játszottak. A középkor 2 legnagyobb tudósa (Nagy Albert és aquinói szt. Tamás) e rendből valók; kivülök számos tudóst (Pennafort Rajmund, Voraginei Jakab, Cajetán bibornok, Canus Menyhért, Las Casas, Bannez, Alvarez, Billnart, Natalis Alexander, Echard, Mamachi, Lacordaire, Denifie, Zigliara, Weiss stb.), kitünő festőket (Fiesole, Mugello, Bartholomaeo della Porta), 4 pápát (IV. Ince, XI. Benedek, V. Pius, XIII. Benedek), több mint 60 bibornokot és 1000-nél több püspököt adott e rend az idők folyamán az egyháznak. A rend szervezete kétféle tagokból áll: papokból (clerici) és egyszerü szerzetesekből (fratres laici). A papok az ujoncév után 8 évig bölcseleti és teologiai tanulmányokkal foglalkoznak. A rend élén áll a magister generalis, ki azelőtt élethossziglan jelenleg 12 évre választatik. Az egyes tartományok élén áll a provincialis, a kit 4 évre választanak, mellette 4 választott definitor működik. Az egyes házak (convent) feje a perjel, kit szintén választanak. A rend törvényhozó testülete a nagykáptalan, melynek tagjai a rend generalisa, a tartományfőnökök és minden tartományból egy-egy választott tag. A rend ruházata fehér talár, ugyanilyen szinü skapuláré csuklyával, ezek fölött a nyilvános funkcióknál fekete köpeny, fekete csuklyával. A rendtagok hust nem élveznek, a zsolozsma közös imádkozására vannak kötelezve. Jelenleg az 1872. kimutatás szerint 52 tartományuk van, ámbár ezek közül sok csak névleges. Az osztrák-magyar birodalomban van 3 tartományuk, a galiciai 13 konventtel, a dalmát 8-al, a provincia imperii 15-el.

Magyarországon a Domonkos-rend mindjárt alapítása után nagyon elterjedt. A 2. nagykáptalan 1221. Paulus Hungarus-t, ki azelőtt a bolognai egyetemen kánonjog-tanár volt, 4 társsal (köztük a szentéletü Sadoc-kal) küldte Magyarországba. Csakhamar Győrött és Veszprémben (Lacordaire szerint Fehérváron és Veszprémben) kolostorokat építettek. Pál később a kunok megtérítésére ment, s vértanu-halált szenvedett. A XIII. sz.-ban következő kolostoraik voltak hazánkban: bányai, budavári, esztergomi, gyulafehérvári, győri, kecskési, nyulszigeti, pataki, pécsi, pesti, szebeni, segesvári, székesfehérvári, vasvári, veszprémi, verőcei. - A rend 1244. és 1273. Budán tartotta nagykáptalanát. Hogy a D. a magyar szellemet mennyire ápolták, kitünik abból, hogy IV.Béla uralkodása alatt 4 Domonkos ment el Kis-Ázsiába, hogy az ősmagyarokat fölkeressék. - Jelenleg a Domonkos-rendnek 4 konventje (Szombathely, Sopron, Vasvár, Kassa) van hazánkban. 2. Domonokos 2-ik rendje (nő-szerzet). Tagjai szigoru bőjt, hallgatás, imádság közt töltik életűket. Eredetileg pusztán elmélkedő életet éltek, később kezdtek leányneveléssel foglalkozni. A középkorban a szerzetrend is nagy elterjedést nyert. Hazánkban a XIII. sz.-ban nevezetesek voltak a nyulszigeti (A mai Margit-sziget), székesfehérvári és nagyszombati kolostorok. E rend egyik disze volt IV. Béla leánya, szt Margit szüz.

Szt-Domonkos 1220. Lombárdiában világi férfiakból alakította a Jézus Krisztus katonaságát (militia Jesu Christi), mely az eretnekek ellen fegyvert fogott. Mig a férfiak harcoltak, a nők otthon a győzelemért imádkoztak. Az eretnekek elleni háboruk megszünte után is megmaradt az egyesülés, melynek tagjai a világban élő férfiak és nők s ez az u. n. harmadik rend. Később a nők közül többen közös kolostori életet kezdtek, letették az egyszerü fogadalmat, Zamora Domonkos-generálistól szabályzatot kaptak, melyet VII. Ince pápa 1405. megerősített. Ezen 3-ik rendnek voltak tagjai sienai szt. Katalin és limai szt. Róza. V. ö. Schmid Ottó, a Wetzer és Welte Kirchenlexikon, 2. kiad. 3. k. 1936-46. l., ahol a rend történetére vonatkozó irodalom is föl van jegyezve. A magyar viszonyokról v. ö. Ferrari, De rebus Ungaricae provinciae s. Ord. Praed. (Viennae 1637); Balics, A róm. kat. egyház története Magyarországban. II. k.

Forrás: Pallas Nagylexikon