Dömös
nagyközség Esztergom vmegye esztergomi j.-ban, (1891) 1260
magyar lak., vasuti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. D. a
Duna visegrádi szorosának elején, a Duna jobb partján gyönyőrü vidéken fekszik,
melyet a fővárosi turisták sürün keresnek fel. Határában emelkedik a páratlan
kilátást nyujtó Dobogókő (700 m.) és a Keserüshegy (641 m ). D. I. Béla
királynak kedves mulatóhelye volt; kastélya volt itt, mely a hagyomány szerint
1063. összeomlott feje fölött s őt romjai alá temette. A kastély valószinüleg
azon hegyen állott, melyet ma Árpádvárának (l. o.) vagy Pádvárnak nevez a nép;
tetején még ma is látszanak falai nyomai s régebben fegyverek kerültek elő a
föld mélyéből. Dömös később is megtartotta nevezetességét. Álmos herceg, 1107
táján azon a helyen, hol nagyapja, I. Béla, halálát lelte az összeroskadt ház
vagy trón romjai alatt, prépostságot és káptalant alapított. Kálmán király
cseltől tartva, nem ment el a fölszentelésre, mire Álmos 1108. német
segítséggel támadt reá. Ismételt lázadása után megvakíttatta őt a király s
Álmos azután jobbadán itt töltötte életének még hátralevő éveit, 1114. csak
alig kerülhetvén ki a reá küldött gyilkost, Benedeket, ki őt az oltár előtt
sebezte meg. A Szüz Mária és szt. Margit tiszteletére emelt egyházat csak fia
II. (Vak) Béla fejezhette be 1138., Saul prépost idejében. A prépostságnak 59
faluja volt 761 szolgával, kik évenkint mindenből teljes tizedet, 1522 juhot,
1522 köböl lisztet, ugyana. cseber sört s 762 mázsa sót stb. adtak a
prépostnak. (A rendkivül érdekes kiváltság-levél: Knauz, Monum. I. 88-97.). Idő
folytával feloszolván a káptalan, Zsigmond király 1433. a Szent Szüznek szt.
Bernát által 1320. táján alapított s az Olajfák-hegyéről elnevezett szerzetét
telepítette ide. Első apátjának, az 1441. elhunyt Filipponi Bernadinnak sirjához
kegyelettel zarándokoltak a magyarok. 1445. a várnai csatát követő zavarokban,
az Olajfák- hegyéről nevezett rend lemondott a d.-apátságról, mire IV. Jenő
pápa ezt 1446 aug. 1. a pálosoknak ajándékozta, V. Miklós pápa pedig 1447.
Kapusi Bálintot nevezte ki perjellé s őt közvetlenül a római szentszék alá
rendelte. Időközben azonban Hunyadi János kormányzó Bothos Istvánnak
adományozta a prépostságot. Ebből a kegyuri jogra nézve nagy összeütközés
támadt a pápa és az ország közt, mit ugy szüntettek meg, hogy a pápa elfogadta
a Kapusi lemondását, a budai vártemplomot és a dömösi perjelséget ismét
prépostsággá alakítván át egyesítette s első prépostjává Bothost nevezte ki,
utódi kinevezésének jogát azonban biztosította a magyar koronának. A XVI. sz.
elején a nyitrai püspökséggel egyesítették s ezentul a D.-i prépostság csak
mint cim maradt meg. Romjai ma is tanuskodnak hajdani nagyságáról. V. ö.
Nedeczky Gáspár. D. története és ujabb leirása. (Esztergom 1880); Rupp,
Magyarország Helyr. I. 33-5. Balics, R. k. egyh. tört. II, 61-64. Fraknói, A
dömösi conflictus, Századok, 1893. 385-397.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|