Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dömös... ----

Magyar Magyar Német Német
Dömös... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dömös

nagyközség Esztergom vmegye esztergomi j.-ban, (1891) 1260 magyar lak., vasuti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. D. a Duna visegrádi szorosának elején, a Duna jobb partján gyönyőrü vidéken fekszik, melyet a fővárosi turisták sürün keresnek fel. Határában emelkedik a páratlan kilátást nyujtó Dobogókő (700 m.) és a Keserüshegy (641 m ). D. I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt; kastélya volt itt, mely a hagyomány szerint 1063. összeomlott feje fölött s őt romjai alá temette. A kastély valószinüleg azon hegyen állott, melyet ma Árpádvárának (l. o.) vagy Pádvárnak nevez a nép; tetején még ma is látszanak falai nyomai s régebben fegyverek kerültek elő a föld mélyéből. Dömös később is megtartotta nevezetességét. Álmos herceg, 1107 táján azon a helyen, hol nagyapja, I. Béla, halálát lelte az összeroskadt ház vagy trón romjai alatt, prépostságot és káptalant alapított. Kálmán király cseltől tartva, nem ment el a fölszentelésre, mire Álmos 1108. német segítséggel támadt reá. Ismételt lázadása után megvakíttatta őt a király s Álmos azután jobbadán itt töltötte életének még hátralevő éveit, 1114. csak alig kerülhetvén ki a reá küldött gyilkost, Benedeket, ki őt az oltár előtt sebezte meg. A Szüz Mária és szt. Margit tiszteletére emelt egyházat csak fia II. (Vak) Béla fejezhette be 1138., Saul prépost idejében. A prépostságnak 59 faluja volt 761 szolgával, kik évenkint mindenből teljes tizedet, 1522 juhot, 1522 köböl lisztet, ugyana. cseber sört s 762 mázsa sót stb. adtak a prépostnak. (A rendkivül érdekes kiváltság-levél: Knauz, Monum. I. 88-97.). Idő folytával feloszolván a káptalan, Zsigmond király 1433. a Szent Szüznek szt. Bernát által 1320. táján alapított s az Olajfák-hegyéről elnevezett szerzetét telepítette ide. Első apátjának, az 1441. elhunyt Filipponi Bernadinnak sirjához kegyelettel zarándokoltak a magyarok. 1445. a várnai csatát követő zavarokban, az Olajfák- hegyéről nevezett rend lemondott a d.-apátságról, mire IV. Jenő pápa ezt 1446 aug. 1. a pálosoknak ajándékozta, V. Miklós pápa pedig 1447. Kapusi Bálintot nevezte ki perjellé s őt közvetlenül a római szentszék alá rendelte. Időközben azonban Hunyadi János kormányzó Bothos Istvánnak adományozta a prépostságot. Ebből a kegyuri jogra nézve nagy összeütközés támadt a pápa és az ország közt, mit ugy szüntettek meg, hogy a pápa elfogadta a Kapusi lemondását, a budai vártemplomot és a dömösi perjelséget ismét prépostsággá alakítván át egyesítette s első prépostjává Bothost nevezte ki, utódi kinevezésének jogát azonban biztosította a magyar koronának. A XVI. sz. elején a nyitrai püspökséggel egyesítették s ezentul a D.-i prépostság csak mint cim maradt meg. Romjai ma is tanuskodnak hajdani nagyságáról. V. ö. Nedeczky Gáspár. D. története és ujabb leirása. (Esztergom 1880); Rupp, Magyarország Helyr. I. 33-5. Balics, R. k. egyh. tört. II, 61-64. Fraknói, A dömösi conflictus, Századok, 1893. 385-397.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is