Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dömötör... ----

Magyar Magyar Német Német
Dömötör... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dömötör

1. Bertalan, ref. lelkész, szül. Dömsödön 1844. aug. 15. Tanult Kecskeméten, Pesten, Zürichben. 1871 óta tasi lelkész; hol az egyház uj templomának építése D. buzgalmának eredménye. Sok értekezést irt. Önálló munkái: Jézus története (Bpest 1872); A tasi ref. egyház templomépítési pénztárának története (Bpest 1877). Több egyházi beszéd.

2. D. Géza, kisdedóvó-képző intézeti igazgató, született Budapesten 1856. 1872. kisdedóvói oklevelet szerzett, 1873. a műegyetemen tanult s 1874. tanár lett a Fröbel-nőegyesület gyermekkertésznő képző-intézetében. 1880. megválasztották az országos kisdedóvó egyesület képzőintézetébe igazgatónak. 1892-ben állásától megvált. Munkái: A Fröbel-féle nevelési módszer hazánkba való átültetésének története (Budapest 1876); Dajkakönyv (u. o. 1882); Dal-, játék- és versgyüjtemény (u. o. 1890): Lélektan (u. o. 1891); A kisdedóvás ügye Európa főbb államaiban (u. o. 1891).

3. D. János, költő és kritikus, született Duna-Szent-Györgyön, Tolna vármegyében 1843 dec. 20. köznemes szülőktől, meghalt 1878 jan. 8. Középiskolai tanulmányait Gyönkön és Nagy-Kőrösön végezte, utóbbi helyen a magyar irodalomból Arany János, a történelemből Szilágyi Sándor tanította. 1863. Pestre ment teologiát hallgatni, 1865. az edinburgi egyetemre ment, ahol egy évet töltött. Visszatérése után a pesti ref. gimnáziumnál lett tanár, s mellékesen a teologián is adott elő filozofiai tárgyakat. A filozofiával való foglalkozás melankoliára hajló kedélyére nagyon kártékony hatással volt, azért életmódját akarta megváltoztatni, azt remélvén, hogy igy életkedve is visszatér. Igy lett 1873. Tolna és Baranya vármegyék tanfelügyelője, mely állásban egy ideig jó kedvvel is maradt, de alig pár év mulva visszakivánkozott a fővárosba s vissza is tért 1875., mikor neki a megürült pestmegyei és jászkunkerületi tanfelügyelőséget felajánlották; buskomorsága azonban oly szerencsétlenül fejlődött, hogy 1878 jan. 8. saját kezével vetett véget életének. A Kisfaludy Társaságban, mely 1876. választotta tagjai közé, Baksay Sándor tartott fölötte emlékbeszédet 1885. dec. 15. D. mint költő és kritikus szerzett érdemeket az irodalom terén. Munkálkodását kora ifjuságában kezdette, s nézeteinek alaposságával, felfogásának komolyságával és mélységével csakhamar magára vonta iróink figyelmét; cikkei és versei számára minden akkori nevezetesebb lap és folyóirat nyitva állott. A Kisfaludy-társaság 1863-iki széptani pályázatára (a ballada elmélete) ő is adott be egy művet, melyet első helyen dicsérettel tüntettek ki a Gregussé mellett, s a társaság évlapjaiban ki is adták. Tevékeny munkatársa volt a Vasárnapi Ujságnak és Budapesti Szemlének, a Fővárosi Lapoknak, sokat foglalkozott Tompával, kinek műveihez magyarázó jegyzeteket készített s e foglalkozás búskomolyságának öregbítésére bizonyára nem kis befolyással volt. Az ifjan szomoru véget ért iró maga nem adta ki munkáit, csak halála után jelentek meg a következő cim alatt: Dömötör János munkái. Sajtó alá rendezték barátai (Budapest 1878).

4. D. László (ényi) ügyvéd és méhészeti vándortanitó, a tolnamegyei gazd. egylet titkárja. Több lapba a gazdaságról cikkeket irt. Munkái: A méhtenyésztés okszerü gyakorlata az amerikai rendszer szerint (Budapest 1882); Méhészeti előadás (Budapest 1882)., Méhtenyésztési kalauz 3. kiadás Szegzárd 1892. V. ö. Szinnyei, Magyar irók. II.

5. D. Pál, szépirodalmi iró és lirikus, született Baján, Bács-Bodrog vmegyében 1844 jul. 15. Középiskolai tanulmányait Baján, a jogot Pesten végezte, jelenleg kir. törvényszéki biró Zomborban. Legelsőbben a Vasárnapi Ujságban lépett fel egy költeménnyel 1863. s ettől fogva a fővárosi szépirodalmi lapok majd mindenikében jelentek meg lirai költeményei, irt néhány esztétikai cikket is, továbbá Jovanovics Jovan szerb költőből valamint a szerb népkölteményekből egy kötetre menőt lefordított. Dal c. tankölteménye a Kisfaludy-társaság 1888. pályázatán dicséretet nyert és a társaság Évkönyvében (XXI.) megjelent. Nevezetesebb munkái: Dömötör Pál költeményei (Zombor 1876); Ujabb költemémyek (u. o. 1884); Költemények (Győr 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is