Don

1. (az ókorban: Tanais) folyó európai Oroszországban; Tula kormányzóságban az Ivan vagy Ivanov nevü tóból ered, átfolyik Rjezán, Tambov, Orel, Vorones kormányzóságokon és a Doni kozákok területén. Eleinte DK-nek tart, de Kacsalinszkajánál, a Volgától 60 km.-nyire DNy-nak fordul és ez irányát az Azovi-tengerig megtartja. Homokos és gyakran elöntött delta torkolata 30 ágból áll, amelyek közül csak 3 hajózható; a legnyugatibb a Mertvoi-Donec. Hossza több mint 2100 km., amelyekből 1500 hajózható, mert sellői, vizesései a D.-nak nincsenek. Kalacs és Rosztov közt rendes gőzhajójáratok vannak. Nagyobb mellékvizei jobbról a Szoszna, a Dievica, Thikaja-Szoszna, Csernja-Kalitva, Csir és É-i Donec; balról a Vorones, Bitiug, Khoper, Medviedica, Szal és Manics. Az Axai csak egyik hajózható ága. - 2. Az Ouse 90 km. hosszu mellékvize York angol grófságban; Chester és Derby grófságok határán ered, elfolyik Sheffield mellett, felveszi a Dearnet és Wentet és Goolenál torkollik; alsó részében, ahol csatornázva van, Dutch rivernek is hivják. - 3. Körülbelül 100 km. hosszu folyó Aberdeen skót grófságban; a Ben Aven közelében ered és Old Aberdeen alatt az É.-i tengerbe szakad; gyakran kiárad: sok benne a lazac. - 4. 85 km. hosszu mellékvize a Vilaine-nek Loire-Inférieure francia départementban. A Pini-mocsárból folyik ki és Masserac közelében torkollik.

Forrás: Pallas Nagylexikon