Don
1. (az ókorban: Tanais) folyó európai Oroszországban; Tula
kormányzóságban az Ivan vagy Ivanov nevü tóból ered, átfolyik Rjezán, Tambov,
Orel, Vorones kormányzóságokon és a Doni kozákok területén. Eleinte DK-nek
tart, de Kacsalinszkajánál, a Volgától 60 km.-nyire DNy-nak fordul és ez
irányát az Azovi-tengerig megtartja. Homokos és gyakran elöntött delta
torkolata 30 ágból áll, amelyek közül csak 3 hajózható; a legnyugatibb a
Mertvoi-Donec. Hossza több mint 2100 km., amelyekből 1500 hajózható, mert
sellői, vizesései a D.-nak nincsenek. Kalacs és Rosztov közt rendes gőzhajójáratok
vannak. Nagyobb mellékvizei jobbról a Szoszna, a Dievica, Thikaja-Szoszna,
Csernja-Kalitva, Csir és É-i Donec; balról a Vorones, Bitiug, Khoper,
Medviedica, Szal és Manics. Az Axai csak egyik hajózható ága. - 2. Az Ouse 90
km. hosszu mellékvize York angol grófságban; Chester és Derby grófságok határán
ered, elfolyik Sheffield mellett, felveszi a Dearnet és Wentet és Goolenál
torkollik; alsó részében, ahol csatornázva van, Dutch rivernek is hivják. - 3.
Körülbelül 100 km. hosszu folyó Aberdeen skót grófságban; a Ben Aven közelében
ered és Old Aberdeen alatt az É.-i tengerbe szakad; gyakran kiárad: sok benne a
lazac. - 4. 85 km. hosszu mellékvize a Vilaine-nek Loire-Inférieure francia
départementban. A Pini-mocsárból folyik ki és Masserac közelében torkollik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|