Dona superaddita

(lat.) a. m. fölös adományok, a kat. dogmatika szerint az emberi természetben nem foglalt adományok, melyekkel Isten az első embert a paradicsomban felruházta. Ezek a következők: a megszentelő malaszt (donum supernaturale); az érzékiségtől való mentség; nagymérvü tudás; a test halhatatlansága (dona praeternaturalia). Azért mondjuk ezeket fölös adományoknak, mert az emberi természet lényegében nem foglaltatnak s az Isten ezen adományok nélkül is teremthette volna az embert. Ez lett volna az u. n. status naturae purae. Ezen fölös adományokat, melyek az utódokra is átszállottak volna, az első emberpár az eredendő bűn által elvesztette (Status naturae lapsae). Krisztus a megváltás által e megszentelő malasztot visszaszerezte ugyan, a többi adományokat azonban nem. (Status naturae reparatae). V. ö. Hurter, Theol. dogm. compendium. II. nr. 354-378.

Forrás: Pallas Nagylexikon