Donatello

(tkp. Donato di Niccolograve di Betto Bardi), olasz szobrász, szül. Firenzében 1386., megh. u. o. 1466., fiatal korában főleg Brunelleschi hatása alatt állott; vele ment el Rómába is, tanulmányutra. 1408. két kis szobrot faragott a firenzei dóm északi kapuzata számára, melyet utóbb még magas domborművű prófétafejekkel is diszített. A dóm homlokzata számára készített ev. szt. János szobor (1408-1415) már a későbbi nagy mesterre vall; nem kevésbbé az ugyanazon időtájt a firenzei Orsanmichele templom diszítésére készült pompás márványszobrai: szt. Péter, a hatalmas, rendkivül egyéni szt. Márkus és a viruló ifju képében ábrázolt szt. György. 1416. fejezte be a fiatal Dávid nagy márványszobrát (most a Museo nationale-ban), mely a test kitünő formálása mellett még kissé merev; talán még valamivel előbb az angyali üdvözletet ábrázoló igazán bájos domborművet a S. Croce templomban. Teljesen kifejlett egyéniségét mutatják a dóm homlokzata és campaniléje számára készített szobrai, melyek rendkivül egyéni, képmásszerü jellegüek; kimunkálásukban a festői elem a fénynek, és az árnyéknak hatása is érvényesül. Ezek: Józsua, Ker. János, Jeremiás (vagy Salamon), Habakuk szobrai; hatalmasabb azonban mindnél a campanile nyugati oldalán álló Dávid király (Zuccone, kopasz néven ismeretes (tulajdonképen az öreg Giov. di Barduccio Gerichino képmása.

A következő években sokat dolgozott együtt Michelozzoval; ketten készítették Baldassare Cossa (XXIII. János pápa) nagyszerü siremlékét (1420-1427) a firenzei dóm keresztelő kápolnájában, melyen különösen szép a halott bronzalakja, a Barancacci - siremléket a nápolyi S. Angelo a Niló templomban (1427 körül); Bartolommeo Aragazzi siremlékét a montepulciano-i dómban (1427-1429), a szószéket a prato-i dóm homlokzatán, táncoló géniuszokkal (1428) stb. Ellenben maga készítette az éneklő és táncoló gyermekeket ábrázoló rendkivül eleven domboruműveket a firenzei dóm egyik szószéke számára, melyek most az ottani Museo Nazionalében vannak (1433-40 körül). Ezen időtájt sokat dolgozott Cosimo de"Medici számára is: medailon domboru műveket régi kaméák nyomán a mostani Riccardi-palota udvarában, több kitünő mellszobrot, melyek közt legszebb Niccoló Uzzano (?) befestett agyag-mellszobra a Museo Nazionale-ben stb. Mindezen műveinél azonban hiresebb az ifju Dávid bronzszobra (u. o.), melyben a mezitelen test tökéletes alakításának az ókor óta elfelejtett művészetét föleleveníti. Dávidon kivül Ker. Jánost is többször ábrázolta. 1440 körül készítette Judith és a halott Holofernes broncsoportját (Loggia de Lanzi), mely kevésbbé sikerült művei közé tartozik. 1444. Páduába hivták, hogy ott emlékszobrot emeljen Gattemelatának (tkp. Erasmo de"Narni), a vitéz velencei zsoldos vezérnek. Tiz évig dolgozott a nagy munkán, végre 1453. elkészült a hatalmas bronz lovas-szobor, az ókor óta az első és az egész, ugy a nagyszerü felfogásra mint egyéniségre, a benne nyilatkozó erőre meg a részletek pompás kimunkálására nézve méltó párja Verocchio hires Colleoni-jának. Ezen munkája közben időt talált arra, hogy tanítványai közreműködésével a páduai S. Antonio templom főoltárának gazdag bronz szobor-diszét elkészítse. Különösen sikerültek a szt. Antal négy családját ábrázoló rendkivül drámai domboru művek. Visszatérve Firenzébe, a S. Lorenzo templom sekrestyéjének szobordiszét készítette el, végre ugyanazon templom két, négy-négy oszlopon emelkedő szószéke számára a bronzdomboru műveket, melyeket az agg mester halála után tanítványa, Bertoldo fejezett be.

Forrás: Pallas Nagylexikon