Donáth

1. Gyula, szobrász, szül. Budapesten 1850 márc. 13. Első oktatását a szobrászatban Bécsben kapta, majd két évig tanult Münchenben, az ottani műv. akadémia legjobb tanárainak vezetése alatt. Innen ujra Bécsbe ment, hol öt évig dolgozott, majd Drezdában, Berlinben tanulmányozta a modern szobrászatot s Olaszországban az antikokat. Főbb művei: a király és királyné nagy medaillonja a bécsi világkiállítási épület főhomlokzatán; négy szobor-alak a bécsi császári muzeumon; a budapesti operaházon nyolc, a vigadó épületén két, a honvédelmi miniszteriumén egy alak. D. főleg a dekorativ szobrászat terén szerzett érdemeket s az Andrássy-utnak is nem egy palotája hirdeti vésőjének nem mindennapi ügyességét. Ugyancsak az Andrássy-uton a Krausz-féle palotában látható egyik legszebb alkotása, az a bronz-kutszobor, mely vizet merítő fiatal leányt s vele enyelgő Page-t ábrázol. A redout nagyterme számára a Magyar Népdal-t mintázta, a magyar népdalok hires énekesét: Füredi Mihályt örökítve meg népies öltözékben. D. ezeken a műveken kivül több sikerült arcképet is készített, s a Huszár Adolf siremlékére kitüzött pályázaton is ő nyerte el a jutalmat geniális felfogásról tanuskodó pályaművével, mely feszület alján álló s az élet fonalát elmetsző Párkát ábrázol. Művei eredeti felfogásról és sok találékonyságról tanuskodnak.

2. D. Gyula, orvosdoktor, született Baján 1849 december 23. Középiskoláit szülővárosában végezte; természettudományi és orvostani előadásokat Bécsben és Innsbruckban hallgatott. 1873. orvosdoktor lett, 1874-76. a bécsi egyetem vegytani tanszékénél asszisztens volt, 1877. Grácban magántanárrá habilitáltatta magát. Az 1877-78. orosz-török háboruban mint műtőorvos működött. A háboru befejeztével szülővárosában folytatott orvosi gyakorlatot, aztán 1883. Berlinbe ment ideggyógyítástani tanulmányutra; működött Westphal klinikáján, Helmholtz, Dubois-Reymond és Wirhcov laboratoriumaiban; Párisban Charcot alatt is dolgozott. 1885 óta Budaepsten tartózkodik. Nagy munkásságot fejtett ki a természettudományok és orvostan irodalma terén, (magyar és német nyelven). Irt filozofiai, társadalomtudományi cikkeket is; mindezek a különböző lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. 1890 óta a Klinikai Füzetek szerkesztője. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.

Forrás: Pallas Nagylexikon