Donatio Coustantini

(lat.) a. m. Konstántin császár adományozása; koholt oklevél, melyben Nagy Konstantin római császár I. Szilveszter pápának, ki őt a keresztség által testi bajaiból kigyógyította, császári hatalmat és kiváltságokat, továbbá elismerve a legfőbb egyházi hatalmat, Róma, egész Olaszország és a szigetek feletti uralmat adományozta. Ezt a hamis okiratot az egész középkor igaznak tartotta és a pápák többször hivatkoztak rá a világi fejedelmekkel folytatott küzdelmeikben. Nehány legista ugyan már előbb is kételkedett az adományozás hiteles voltán, de csak a középkor végén mutatta ki Valla Lőrinc: De falso credita et ementita Constantini donatione declaratio c. iratában, hogy ez a fontos oklevél koholt mű. Ujabb időben már meg sem kisérlették a donatio Constantini hitelességét védelmezni. Mostanában már csak a következő kérdések fölött vitatkoznak: Ki követte el a csalást? Mikor és hol készült a koholmány? Miféle célból csinálták? Ezekkel a kérdésekkel rengeteg irodalom foglalkozik. Azt a nézetet, hogy maga I. Hadrián vagy I. Pál, avagy közvetlen környezetök készítette az oklevelet, most teljesen elejtették. Annyi azonban fölötte valószinü, hogy egy, a pápai kancellária köréhez közel álló egyéniségben kell a szerzőt keresni. Az a lehetőség, hogy a D. nem egy, hanem több kéz műve és nem egyszerre készült, hanem részletenkint, korán sincsen kizárva. Az időre nézve a legtöbben azt hiszik, hogy a D. a VIII. században készült. Valjon azonban már III. István pápa, Pippin kortársának korában (752-57), avagy I. Pál (757-67) és I. Hadrián (772-95) korában, az kétes. Sőt vannak, kik a IX. század kezdetére helyezik; igy Brunner H., (Das Constitutum Constantini. Festgabe für Gneist. Berlin 1888), ki IV. István idejéből (813-816) és Weiland (Zeitschirft für Kirch. Recht. 1888. 22 köt.), ki azt III. Leó pápa, Nagy Károly kortársának korából (795-816) vagy még későbbi időből (840-ig) származtatja. Ami a helyet illeti, ujabban csak az egy Grauert vitatta, hogy a D. nem Rómában készült, hanem másutt (szerinte St. Denysben), a többi tudós ellenben egyhangulag Rómából keltezi az oklevelet. - Vajjon mi volt a koholmány célja? Némely kritikusok szerint nagyobbnak akarták a pápáknak különösen világi hatalmát feltüntetni, mint amilyen az első századokban volt és egyenrangunak iparkodtak azt tenni a császári hatalommal; mások szerint a nyugati császárság legitimitását akarták kimutatni a görögökkel szemben. Továbbá Szilveszter bölcseségét és Konstantin bőkezüségét akarták dicsőíteni és utóbbit mint mintaképet odaállítani fejedelmi utódainak. Az a tan, hogy a császárokat csakis a pápák és csakis Rómában koronázhatják meg érvényesen, szintén hivatkozhatott az oklevélre.

Forrás: Pallas Nagylexikon