Donatisták
skiszmatikus (szakadár) felekezet északi Afrikában a IV.
sz.-ban. Nevét fejétől, Donáttól vette, ki azt tanította, hogy az igazi egyház
csak ő náluk található fel, mert közöttük nincsenek bünösök, mig a kat. egyház,
bünös tagjai miatt megszünt Krisztus valódi egyháza lenni; és hogy a szentségek
érvényessége az azokat kiszolgáltatók szentségétől függ. E felekezet a
karthagói egyházban eredt 311. Midőn ugyanis Mensurius karthagói érsek halála
után Caecilian főszerpap választatott meg érseknek, egy erős ellenpárt az uj
érseket nem akarta elismerni azon ürügy alatt, hogy az őt felszentelő aptungai
püspök, Felix, a lefolyt diocletiáni üdözés alatt a szentkönyveket
kiszolgáltatván, az egyháztól és hittől elszakadt, s mint ilyen (traditor) a
Szentlelket nem oszthatta és Caecilián helyébe Majorin lector lett
felszentelve, kinek utóda Donát volt, kitől a felekezet nevét vette.
Karthagóban tehát két püspök volt, az egyház egysége meg lett szakítva, és a
szakadárság innét tovább terjedt Afrikába. Nagy Konstantin Caeciliánt ismerte
el törvényes püspöknek, de mivel a szakadárok az ügynek birák által való
eldöntését követelték, Melchiades pápa 313. 3 galliai és 15 olaszországi
püspökkel zsinatot tartott, mely Caeciliánt az ellene emelt vádak alól
felmentette. A 314. tartott arlesi zsinat is ugyanezen értelemben nyilatkozott.
De midőn a D. nem akarták magukat ezen itéletnek alávetni, Konstantin bezáratta
templomaikat és püspökeiket számüzte. Még szigorubban lépett fel ellenük
Constans, ami nagymérvü zavargásokra adott alkalmat, mert a D. ahol csak
lehetett, hallatlan kegyetlenséget követtek el a katolikusokon. A circumcelliók
rajongó csapata, kiket a D. harcosoknak (Agonistici, vagy Milites Christi)
neveztek el, irtó- és rablóháborut indított a katolikusok ellen, rabolták és
leöldösték őket, és ez szerintök mind vallási buzgalomból történt. A halálos
csapást a D.-ra szt. Ágoston mérte részint iratai, részben a nagy vitatkozás
által (411), melyben a csász. biztos, Marcellin, a fejedelem nevében jelenté ki
a katolikusok győzelmét. Ágoston ékesszólásának eredménye az lett, hogy
egyrészt több püspök és világi visszatért az egyház kebelébe, másrészt szigoru
törvényeket hoztak a makacsok ellen. 328. a vandalok elfoglalván Afrika É-i
részeit, a D.-at és katolikusokat egyformán üldözték. Végmaradványaik Afrikának
a szaracénok által való elfoglalása után a VII. sz. elején tüntek el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|