Donatisták

skiszmatikus (szakadár) felekezet északi Afrikában a IV. sz.-ban. Nevét fejétől, Donáttól vette, ki azt tanította, hogy az igazi egyház csak ő náluk található fel, mert közöttük nincsenek bünösök, mig a kat. egyház, bünös tagjai miatt megszünt Krisztus valódi egyháza lenni; és hogy a szentségek érvényessége az azokat kiszolgáltatók szentségétől függ. E felekezet a karthagói egyházban eredt 311. Midőn ugyanis Mensurius karthagói érsek halála után Caecilian főszerpap választatott meg érseknek, egy erős ellenpárt az uj érseket nem akarta elismerni azon ürügy alatt, hogy az őt felszentelő aptungai püspök, Felix, a lefolyt diocletiáni üdözés alatt a szentkönyveket kiszolgáltatván, az egyháztól és hittől elszakadt, s mint ilyen (traditor) a Szentlelket nem oszthatta és Caecilián helyébe Majorin lector lett felszentelve, kinek utóda Donát volt, kitől a felekezet nevét vette. Karthagóban tehát két püspök volt, az egyház egysége meg lett szakítva, és a szakadárság innét tovább terjedt Afrikába. Nagy Konstantin Caeciliánt ismerte el törvényes püspöknek, de mivel a szakadárok az ügynek birák által való eldöntését követelték, Melchiades pápa 313. 3 galliai és 15 olaszországi püspökkel zsinatot tartott, mely Caeciliánt az ellene emelt vádak alól felmentette. A 314. tartott arlesi zsinat is ugyanezen értelemben nyilatkozott. De midőn a D. nem akarták magukat ezen itéletnek alávetni, Konstantin bezáratta templomaikat és püspökeiket számüzte. Még szigorubban lépett fel ellenük Constans, ami nagymérvü zavargásokra adott alkalmat, mert a D. ahol csak lehetett, hallatlan kegyetlenséget követtek el a katolikusokon. A circumcelliók rajongó csapata, kiket a D. harcosoknak (Agonistici, vagy Milites Christi) neveztek el, irtó- és rablóháborut indított a katolikusok ellen, rabolták és leöldösték őket, és ez szerintök mind vallási buzgalomból történt. A halálos csapást a D.-ra szt. Ágoston mérte részint iratai, részben a nagy vitatkozás által (411), melyben a csász. biztos, Marcellin, a fejedelem nevében jelenté ki a katolikusok győzelmét. Ágoston ékesszólásának eredménye az lett, hogy egyrészt több püspök és világi visszatért az egyház kebelébe, másrészt szigoru törvényeket hoztak a makacsok ellen. 328. a vandalok elfoglalván Afrika É-i részeit, a D.-at és katolikusokat egyformán üldözték. Végmaradványaik Afrikának a szaracénok által való elfoglalása után a VII. sz. elején tüntek el.

Forrás: Pallas Nagylexikon