Doni kozákok területe

tartomány Oroszország D-i részében, az Azovi-tenger, Kubani-vidék, Sztavropol, Asztrakán, Szaratov, Vorones, Kharkov és Jekaterinoszlav kormányzóságok között, 164607 km² területtel, (1886) 1683327 lak. Az egész terület a déli orosz steppék vidékéhez tartozik. Medviedicától kezdve a Don balpartján fekvő sík vidék egyhanguságát csak a kurgánok zavarják meg, amelyeket a néphit a hunnok sirjainak tart; itt a föld sótartalmu és ezért terméketlen. A jobbparti vidék halmosabb; itt van a Donec-fensik; azonkivül a folyók közt három dombsor vonul el. Tavak és mocsárok a Don, Khoper és Medviedica mentén nagy számmal vannak. Legjelentékenyebbek a Manics nevü sós tavak. A legnagyobb parti folyók, amelyek egyenesen az Azovi-tengerbe szakadnak: a Kalmiusz, a Miusz, a Jeja; ezeknél azonban sokkal nagyobb a Don, amely itt veszi föl a Khopert, a Medviedicát, a Csírt, a Donecet, a Szalt és Manicsot. Legfontosabb ásványországi kicse a kőszén és anthracit, amelyet a Donec-fensíkon (l .o.) bányásznak; azonkivül a glaubersó (Cserkaszk és Don járásban), a gipsz (Miusz és Donec járásokban) és a vasérc (u. o. és a Khoper partjain). A felületen mindenütt fekete föld van, de ez oly vékony réteget alkot és az éghajlat olyannyira száraz és kontinentális, hogy a földművelés még mindig nem nagyon jelentékeny; csupán a taganrogi buza keresett. Szőllőt különösen a holt Donec és az alsó Csír mentén találni nagyobb területeken. A főfoglalkozás az állattenyésztés és halászat. A lovak száma megközelíti a félmilliót, a szarvasmarháké az egy milliót és a juhoké a harmadfél milliót, különösen nagy gondot fordítanak a lótenyésztésre; a Mius és Donec járási lovak a legjobbak. Az ipar jelentéktelen; csupán a faggyuolvasztás, a bőrcserzés és pálinkafőzés foglalkoztat több munkást. Az országutak, különösen a tavaszi esők után alig használhatók. A vasuti vonalak hossza 829 km. A kereskedelem, különösen Rosztovban és Taganrogban igen élénk. I. Péter cárig az orosz kormány a kozákok területével mitsem törődött. 1802-ben 7 járásra osztották föl, melyekhez ujabban 2 járult. Ezek: az uszt-medviedicai, khoperi, doneci, cserkaszki, rosztovi, szali, 1. és 2. doni és taganrogi. A járások sztanicákra, illetőleg szotnyákra vannak fölosztva. A kormány székhelye Novo-Cserkaszk; itt lakik a cár által kinevezett szakasznoj-ataman, a kormányzó. V. össze Mély: Voyage en Russie (Tour du monde 1878). L. még Kozákok.

Forrás: Pallas Nagylexikon