Donner György Ráfáel
Donner György Ráfáel, osztrák szobrász, szül. Eszlingben, Alsó Ausztriában 1692., megh. Bégsben 1741 febr. 15. A művészet elemeit Heiligenkreutzban Giuliani szobrásznál sajátította el, később a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd a császári udvar megbizásából kisebb szoborműveket készített. 1727. Eszterházy Imre herceg építési igazgatójává nevezte ki és ezóta D. egészen 1739-ig többnyire Pozsonyban és Bécsben élt. Ez években alkotta Bécsben a bécsi Neuer Markt-on levő kutat s Alsó-Ausztria négy főfolyóját és az isteni gondviselést ábrázoló 5 ólom alakkal diszítette. Ezek a szobrok D. finom formaérzékét, merész fölfogását és a természet tanulmányozását mutatják, de mégsem mentek teljesen Bernini-féle modorosságoktól; 1873. egészen hű bronzöntvényeket tettek helyükbe. D. utolsó műve a Perseust és Andromedát ábrázoló kutcsoportozat a bécsi városháza számára, szintén ólomból. Hazánk is dicsekszik D.-nak egy remekművével; az azelőtt a pozsonyi dómtemplom főoltára mögött, jelenleg a templomon kivül felállított Szt.-Márton lovag-szoborral (ólomból). A kálvária-hegyen levő bronzból öntött feszület és a Grassalkovics-palota előcsarnokában álló négy szobor (életrajzirói egyhangu véleménye szerint) szintén D. művei. Legjelesebb tanítványai testvérei, Mátyás és Sebestyén voltak. Mátyás különösen kitünő érmeket (Mária Terézia) mintázott. Születésének 200. évfordulóján a bécsi és pozsonyi művészi körök nagy emlékünnepélyt rendeztek és szülőházát emléktáblával jelölték meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|