Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Donner... ----

Magyar Magyar Német Német
Donner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Donner

1. György Ráfáel, osztrák szobrász, szül. Eszlingben, Alsó Ausztriában 1692., megh. Bégsben 1741 febr. 15. A művészet elemeit Heiligenkreutzban Giuliani szobrásznál sajátította el, később a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd a császári udvar megbizásából kisebb szoborműveket készített. 1727. Eszterházy Imre herceg építési igazgatójává nevezte ki és ezóta D. egészen 1739-ig többnyire Pozsonyban és Bécsben élt. Ez években alkotta Bécsben a bécsi Neuer Markt-on levő kutat s Alsó-Ausztria négy főfolyóját és az isteni gondviselést ábrázoló 5 ólom alakkal diszítette. Ezek a szobrok D. finom formaérzékét, merész fölfogását és a természet tanulmányozását mutatják, de mégsem mentek teljesen Bernini-féle modorosságoktól; 1873. egészen hű bronzöntvényeket tettek helyükbe. D. utolsó műve a Perseust és Andromedát ábrázoló kutcsoportozat a bécsi városháza számára, szintén ólomból. Hazánk is dicsekszik D.-nak egy remekművével; az azelőtt a pozsonyi dómtemplom főoltára mögött, jelenleg a templomon kivül felállított Szt.-Márton lovag-szoborral (ólomból). A kálvária-hegyen levő bronzból öntött feszület és a Grassalkovics-palota előcsarnokában álló négy szobor (életrajzirói egyhangu véleménye szerint) szintén D. művei. Legjelesebb tanítványai testvérei, Mátyás és Sebestyén voltak. Mátyás különösen kitünő érmeket (Mária Terézia) mintázott. Születésének 200. évfordulóján a bécsi és pozsonyi művészi körök nagy emlékünnepélyt rendeztek és szülőházát emléktáblával jelölték meg.

2. D. János Jakab Keresztély, német műfordító, szül. Krefeldben 1799 okt. 10., megh.1875 márc. 28. Stuttgartban, hol 1843 óta gimnáziumi tanár volt s 1852 óta nyugalomban élt. Tübingában tanult, hol Voss és Conz hatása alatt megkezdte fáradhatatlan műfordítói működését. Alak- és tartalomhű fordításában megjelentek: Juvenalis (1821); Persius (1822); A luziádok (1833); Sophoklés (1838); Euripidés (1841-52); Aischylos (1854); Homéros (1855-58); Pindaros (1860); Aristophanés (1861); Terentius (1864); Plautus (1865); Quintus Smyrnaeus (1866), melyek többnyire sok kiadást értek. Legjobb Sophoklés-fordítása.

3. D. Ottó, finn nyelvész, szül. Finnországban, Kokkolában (svédül Gamla-Karleby) 1835 dec. 15. 1857. került az egyetemre, 1864. lett a filozofia doktora. 1870. a szanszkrit és összehasonlító nyelvézet dócense s 1875. ugyanazon tárgy rendkivüli egyetemi tanára. Több utazást tett a külföldön, a többi közt Magyarországon is járt 1872-ben, 1874. pedig Svédországban Sorsele-Lappmarkban, s akkor jegyezte föl Fjellner lelkésztől a lapp dalokat, melyeket aztán egy kötetben kiadott. Néhányszor országgyülési képviselőnek választották, s a finn országgyülés különféle megbizásokkal tüntette ki. A m. tud. akadémia 1876. választotta meg kültagjának. Legnagyobb érdeme a helsingforsi finn-ugor társaság létrehozása (1883), mert ő buzgólkodott érte leginkább s ő nyerte meg e célnak az elméket. Fontosabb munkái: Das Personalpronomen in den altaischen Sprachen. I. Die finnischen Sprachen (Berlin 1865); Der Mythus von Sampo (1871, v. ö. Kalevala); A finn-ugor nyelvészet történetének áttekintése (1872, svéd nyelven); Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen I.-III. (Helsingfors 1874., 1877., 1888. Budenz szótárával egy időben jelent meg, de még nincs befejezve); A finnek régi oroszországi lakhelyeiről (1875, svéd nyelven); Lapp dalok (1876, finn és német kiadásban: Lappalaisia lauluja és Lieder der Lappen); Die gegenseitige Verwandtschaft der finnisch-ugr. Sprachen (1879, az ugor nyelvcsalád elágazásáról; Budenzzel szemben főleg azt vitatja, hogy a lapp nyelv közelebb áll a finn ághoz, mint a magyarhoz, l. Ugor nyelvek); Über den Einfluss des Litauischen auf die finnischen Sprachen, (Techmer Internat. Zeitschrift für allgem. Sprachw. c. folyóiratban, 1884); Wörterverzeichnis zu den Inscriptions de l"Iénissei (Helsingfors 1892). Heikellel együtt tette közzé a következő nagy munkát: Inscriptions de 1"Orkhon recueillies par l"expédition finnoise 1890. et publiées par la Société Finno-ougrienne (Helsingfors 1892). Ez utóbbi munkák a Jeniszej és Orkhon vidékén talált s valószinüleg török (ujgur) nyelven irt sziklai ékiratokkal foglalkoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is