Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dora d"Istr... ----

Magyar Magyar Német Német
Dora d"Istr... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dora d"Istria

(igazi nevén Ghika Helena Koljcov-Masszalszkij hercegné), román irónő, Ghika Mihály herceg leánya, szül. Bukarestben 1828 jan. 22. (ó-naptár), megh. Firenzében 1888 nov. 20. Gondos nevelésben részesült előbb otthon, azután a külföldön, különösen Drezdában, Bécsben, Velencében és Berlinben. 1848. hazamenve Koljcov-Masszalszkij Sándor herceghez ment feleségül. Miután férjével több évig Oroszországban időzött, 1855 ápr. ujra Nyugat-Európába ment, ott nagyobb utazásokat tett s végül állandóan Olaszországban tartózkodott egész haláláig. Első munkájában: La vie monastique dans 1"Église orientale (Páris 1855; Genf 1859) az európai eivilizáció legnagyobb akadályául a szerzetesi intézményt tünteti fel; La Suisse allemande művében (Genf 1856) a német eszméknek a modern civilizációra való hatását taglalja; Les femmes en Orient munkájában (Zürich 1860) a keleteurópai nők helyzetének javításáról ir; Des femmes par une femme c. iratában pedig (Brüsszel 1869) a német társadalmat hasonlítja össze a román társadalommal; az Excursions en Roumélie et en Morée (Zürich 1883) cimüben azt bizonyítgatja, hogy az ó-korban Görögország azt a szerepet játszotta, amelyet a modern világban Németország játszik. Novella-gyüjteménye: Aux bords lacs helvétiques (Genf 1861); e novellák elébb a Revue des deux Mondesban jelentek volt meg. Az albán költészetról irt tanulmányai az albánok közt irodalmi és társadalmi mozgalmat idéztek elő. Utolsó művei közé tartoznak: Gli Albanesi in Rumenia, Storia dei principi Ghika nei secoli XVII, XVIII, XIX (Firenze 1873); La poésie des Ottoman (1877). Ezenkivül számtalan történeti és irodalmi essayt közölt német, francia, olasz és görög folyóiratokban. Mint festő is sikerrel próbálkozott s két tájképével Szt.-Pétervárott dijat is nyert. Több olaszországi, amerikai és görög tudományos társaság tiszteletbeli tagul választotta, a görög kamara pedig 1868 ápril havában Görögország díszpolgárává nevezte ki őt. V. ö. Pommier: Profils contemporains; la comtesse D.; (Brüsszel 1863); Cecchetti: Bibliografia della principessa, D. 1855-68 (Velence 1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is