Dora d"Istria
(igazi nevén Ghika Helena Koljcov-Masszalszkij hercegné),
román irónő, Ghika Mihály herceg leánya, szül. Bukarestben 1828 jan. 22.
(ó-naptár), megh. Firenzében 1888 nov. 20. Gondos nevelésben részesült előbb
otthon, azután a külföldön, különösen Drezdában, Bécsben, Velencében és
Berlinben. 1848. hazamenve Koljcov-Masszalszkij Sándor herceghez ment
feleségül. Miután férjével több évig Oroszországban időzött, 1855 ápr. ujra
Nyugat-Európába ment, ott nagyobb utazásokat tett s végül állandóan
Olaszországban tartózkodott egész haláláig. Első munkájában: La vie monastique
dans 1"Église orientale (Páris 1855; Genf 1859) az európai eivilizáció
legnagyobb akadályául a szerzetesi intézményt tünteti fel; La Suisse allemande
művében (Genf 1856) a német eszméknek a modern civilizációra való hatását
taglalja; Les femmes en Orient munkájában (Zürich 1860) a keleteurópai nők
helyzetének javításáról ir; Des femmes par une femme c. iratában pedig (Brüsszel
1869) a német társadalmat hasonlítja össze a román társadalommal; az Excursions
en Roumélie et en Morée (Zürich 1883) cimüben azt bizonyítgatja, hogy az
ó-korban Görögország azt a szerepet játszotta, amelyet a modern világban
Németország játszik. Novella-gyüjteménye: Aux bords lacs helvétiques (Genf
1861); e novellák elébb a Revue des deux Mondesban jelentek volt meg. Az albán
költészetról irt tanulmányai az albánok közt irodalmi és társadalmi mozgalmat
idéztek elő. Utolsó művei közé tartoznak: Gli Albanesi in Rumenia, Storia dei
principi Ghika nei secoli XVII, XVIII, XIX (Firenze 1873); La poésie des
Ottoman (1877). Ezenkivül számtalan történeti és irodalmi essayt közölt német,
francia, olasz és görög folyóiratokban. Mint festő is sikerrel próbálkozott s
két tájképével Szt.-Pétervárott dijat is nyert. Több olaszországi, amerikai és
görög tudományos társaság tiszteletbeli tagul választotta, a görög kamara pedig
1868 ápril havában Görögország díszpolgárává nevezte ki őt. V. ö. Pommier:
Profils contemporains; la comtesse D.; (Brüsszel 1863); Cecchetti: Bibliografia
della principessa, D. 1855-68 (Velence 1868).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|