Dordogne

(ejtsd: dordony), 1. a Garonne 500 km. hosszu mellékfolyója Franciaország DNy-i részében, Dore néven Puy-de-Dôme départementban a Puy de Sancyn (1885 m.) ered; eleinte a Vienne felé folyik, a Chavanon fölvétele után D.-nek fordul. Borton alul 150-250 m. magas hegyszakadékokban folytatja utját és átlép Correze départementba. A Maronne fölvétele után völgye kiszélesedik, azután átfolyik Lotba, fölveszi a Ceret; Meyronnenál kis hajók, Argentatnál pedig már nagyobbak is járhatnak rajta. D. départementban Ny-nak folyik, fólveszi a Céout, a szép Vézeret, azután a Couzet és a Caudant; ezen utjában erős sellőket alkot. A Lidoire fölvétele után átlép Girondeba, Libournenál bele torkollik a fő mellékvize, az Isle; idáig már mély járatu hajók is feljöhetnek rajta. Bourg alatt torkollik. Vizkörnyéke 2340000 ha. - 2. département Franciaország DNy-i részében, Haute-Vienne, Correze, Lot, Lot-et-Garonne, Gironde, Cbarente-Inférieure és Charente közt, 9183 km² területtel (1891) 478471 lak. É-i részében, Haute-Vienne felől a Limousin ágai nyulnak be - földje itt a legmagasabb (legemelkedettebb pontja 454 m.), leghüvösebb, legnedvesebb és legkevésbbé termékeny. Ettől a gránitból palás kőzetekból álló résztől D.-re a talaj kréta- és mészképződményekből áll, meglehetősen száraz, különösen alkalmas a szőllőművelésre, völgyei azonban éppen ugy, mint a département többi része, kivéve a Ny-i felében levő 48000 ha.-nyi területü Double-erdőt, igen termékenyek. Főfolyója a D., amely itt veszi föl a Céont, Vézeret, a Couzet, Connet és Lidoiret; - azonkivül az Isle, amelynek mellékvizei: az Auvezere és D.-on kivül a Dronne; É.-on a Bandiat és a Tardoire, D-en pedig a Dropt. A Lalindei csatorna segítségével a hajók megkerülik a D. sellőit. Ásványországi termékei közül a legfontosabb a vas, azonkivül vannak kitünő malom- (Montagnacnál) és litografiai kövei, reze, ólma, szene és tőzege. A gabonafélék (1890. 2,2 millió hl. buza és 240000 hl. rozs) termése nem elégséges a lakosság élelmezésére, a gesztenyére és burgonyára is rászorul. Leghiresebb terméke a szarvasgomba: Périgord környékén, különösen Saint Martial-de-Mabirat (9 km.-nyire Dommetól) mellett, amelyet földünkön a legjobbnak tartanak. Gyümölcsfák (különösen a dió) és zöldség jól diszlenek; dohánnyal és szőllővel nagy területek vannak beültetve; legjobb fehér borai Monbazillac, Saint-Nexans, Ginestet mellett teremnek. A házi állatok (1887. 498700 juh, 198000 sertés, 145000 szarvasmarha, 21000 szamár, 17100 ló) középszerüek, kivéve a sertéseket, amelyek nagyságukkal tünnek ki. Az ipar nem jelentékeny; legfontosabb a vasöntés, papirgyártás, agyag- és faience-edénykészítés és litografiai kőfürészelés. A vasuti vonalak hossza: 463 km. A fő kiviteli cikkek: bor, dióolaj, szarvasgomba, és gesztenye. D. az egykoru Guyenne kormányzóság Périgord nevü részéből (786000 ha.), Agenais-ből (100000 ha.), Angoumoisból (30000 ha.) és Limousinból (26000 ha.) alakíttatott. Jelenleg 5 járásra (arrondissement) van fölosztva, ezek: Périgueux, Bergerac, Nontron, Bibérac és Sarlat. Székhelye: Périgord. V. ö. Joanne: Géogr. du dép. de la D. 1889. Bulletin de la Société hist. et archéologique du D. 1874-től.

Forrás: Pallas Nagylexikon