Doria

eredetileg d"Oria, régi genovai nemesi család, melyből több történeti nevezetességü férfiu származott, akik a császárok és pápák küzdelmeiben a császárok részén állottak. A legnevezetesebbek a következők: 1. D. Oberto, győzedelmes hadjáratot intézett Kandia ellen 1266., két tengeri háborut viselt Velence ellen s 1284 ápril 2. tönkreetette a pisaiak tengeri hatalmát Molara mellett. A Spinola családdal korlátlanul uralkodott Genova fölött, mely akkor Európa első tengeri hatalmává nőtte ki magát. - 2. D. Lamba., tönkretette a velenceiek tulnyomó hajóhadát 1297 szept. 8., igaz, hogy nagy veszteségek árán. (L. Dandolo). - 3. D. Fülöp, pusztító hadjáratot intézett Velence szárazföldi birtokai ellen 1350. Később Szardiniába küldték az aragoniai városok elfoglalására, de mivelhogy itt célját el nem érhette, 15 gályájával Tripolisba hajózott, melyet elfoglalt s aztán 50 ezer aranyért egy mohammedánus fejedelemnek eladott. - 4. D. Lucian; győzedelmesen harcolt a velenceiek ellen. 1879. elfoglalta Zára kikötőjét s máj. 7. megverte a hires Pisanit. Azonban a Pola mellett kivivott ujabb győzedelme életébe került. - 5. D. Ceva, azon belzavargásokban játszott jelentékeny szerepet, melyek Genovát a XIV. sz. vége felé dulták s melyeknek folytán a köztársaság Franciaország fenhatósága alá került. 1409. elüzték a franciákat, de erre a milanóiak fenhatóságát kellett elismerniök. Ekkor aztán a D. és a Fieschi-család vezérlete alatt kivivták hazájuk függetlenségét, mire C. más patriciusokkal együtt a kormány élére került. - 6. D. Andrea, családjának leghiresebb, s századának egyik legnagyobb államférfia s hőse, szül. Carrascosában 1468 nov. 30., megh. 1560 nov. 25. Eleinte a pápának, azután Frigyesnek, Urbinó hercegének és Ferdinánd nápolyi királynak szolgálatában állott. Hazájába visszatérve, véget vetett a duló polgárháborunak, megverte a Ranuccio vezérlete alatt felkelt korzikabelieket s mint a gályák fővezére (1513 óta) végképpen kiszorította a franciákat, megsemmisítette a kalózokat s e diadalok révén korának leghiresebb tengeri hőse lőn. Midőn Fregoso Janus a francia protektorátust Genovára nézve szükségesnek találta, D. helyeselte az uj érát és ezóta (1524) ugy a saját hajóival, mint Genova hajóhadával, I. Ferenc francia királyt szolgálta. 1527. mint az egyesült pápai, francia és velencei hajóhadak fővezére működött V. Károly császár és spanyol király hajóhada ellen, visszahódította a spanyoloktól Genovát és ismét francia protektorátus alá helyezte.

Hogy a Nápoly ellen intézett támadás balul végződött, abban D. ártatlan. 1528 januárjában D. saját szakállára tiz gályát küldött Nápoly ellen melynek élén unokaöccse, Fülöp, nemcsak hogy Moncada spanyol alkirályt Amalfi mellett megverte, hanem még számos előkelő férfiut is fogságba ejtett. Midőn D. e foglyokat nem akarta I. Ferencnek kiszolgáltatni, ez őt magát is el akarta fogni. Ezzel aztán megtörtént a szakadás s D. V. Károly császárnak ajánlotta fel magát Genova függetlenségének kikötése mellett. Mint császári vezér kiverte most a franciákat ugy Nápolyból mint Genovából s hazájának uj alkotmányt adott, mely a köztársaság bukásáig maradt érvényben. A háladatos polgárság és a szenatus ez okból «a haza atyjának és a szabadság helyreállítójának» cimmel tüntette ki, palotát épített neki s szobrot emelt tiszteletére. V. Károly császár pedig hajóhadának fővezérévé s az aranygyapjasrend lovagjává nevezte ki, továbbá melfi herceggé és a nápolyi királyság főkancellárjává tette. D. 1532. fényes győzelmet vivott ki a görög partokon a török hajóhad fölött s 1534. a Tunis kalóz-állam ellen indított expediciót vezérelte és midőn a császár 1541. D. figyelmeztetése dacára Algeria ellen indított hadjáratot, a császári hatalmat csak D. mentette meg a végső megsemmisüléstől. 1543. megakadályozta Chaireddin Barbarosszának a szövetséges francia hajóhaddal való egyesülését Nizza előtt. Vénségére Gianettino unokaöccsét fogadta maga mellé, a ki őt a tengerészeti fővezérségben is helyettesítette. Gianettino gőgje és nagyravágyása a Fiesco-féle összeesküvést szították, mely azonban kudarccal végződött. D. haláláig megőrizte befolyását és hatalmát. Hat évvel halála előtt (1554) még egyszer a hajóhad élére állott és Korzikáról elüzte a franciákat. V. ö. Guerrazzi, Vita di Andrea D. (Milano 1864. két köt.); Petit, André D., un amiral condottiere u XVI. siecle (Páris 1887). - 7. D. Gianettino, az előbbinek unokaöccse, nemcsak helyettese volt a tengeri fővezérségben, hanem kijelölt örököse is. Elbizakodottsága és szeszélye annyira bántotta Genova polgárait és nemességét, hogy Fiesco János Lajos, Lavagna grófjával élükön, összeesküvést szőttek a Doriák ellen, amelynek Gianettino áldozatul esett (1547 jan. 2.), de amely mindamellett a D.-k hatalmának és tekintélyének emelésére szolgált. - 8. D. Giovanni Andrea, az előbbinek fia és D. Andrea (6) örökbe fogadott fia, meghalt 1606. - 1556. átvette a spanyol szolgálatban álló genovai hajóhad fővezérletét, és legyőzte Dragut-ot, a félelmetes kalózt és más kalózkirályokat. 1570. szülővárosa a velenceiek segítségére küldötte Ciprus szigetére az ostromló törökök ellen, azonban D. szántszándékos késedelmezése a sziget elvesztését vonta maga után. Fia András számos mellékágnak őse; tőle származnak a D. Pamphilj, Melfi hercegei, továbbá a Nápolyban székelő Angri hercegek és a genovai Lamba-Doriák. A Doria-Pamphilj-Landi fejedelmi család jelenlegi feje Alfonzó torrigliai herceg, szül. 1851 szept. 25. Neje Pelham Clinton Emilia, legidősebb fiuk Filippo Andrea, született 1886.

Forrás: Pallas Nagylexikon