Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dorn... ----

Magyar Magyar Német Német
Dorn... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dorn

1. Henrik, Lajos Edmond, német zenész, szül. Königsbergában 1804 nov.14., megh. Berlinben 1892 jan. 10. Zeneigazgató volt Königsbergában, Lipcsében, Hamburgban, Rigában, Kölnben, 1849. pedig mint karmester, Nicolais utóda lett a berlini kir. operánál. 1869. nyugdijazták s ettől kezdve mint zenetanár és kritikus működött. Irt több operát (a többi közt: Nibelungen 1854), de amelyek nem maradtak meg a szinpadon. Dalai közt különösen a humorisztikusak kedveltek. Megirta önéletrajzát: Aus meinem Leben c. alatt (Berlin 1870-79; 6 köt.).

2. D. János Albert Bernát, német orientalista, szül. Scheuerfelden 1805 máj. 11., megh. Szentpétervárott 1881 május 31. 1826-ban a harkovi egyetemen a keleti nyelvek tanára volt, 1835. áttették a szentpétervári keleti akadémiába s 1843 óta az ottani cs. nyilvános könyvtár főigazgatója volt. Főképen az afghánok történetével és nyelvével foglalkozott. Felemlítendő munkái: Grammatische Bemerkungen über die Sprache der Afghanen (Szt. Pétervár 1840); A chrestomathy of the Pushtu of Afghan language (u. o. 1847); Auszüge aus mohammed. Schriftstellern, betreffend die Gesch. und Geogr. der südlich. Küstenländer des Kaspischen Meeres (u. o. 1858).

3. D. Sándor, lovag, osztrák publicista és nemzetgazdasági iró, szül. Bécs-Ujhelyen 1838 febr. 9-én. 1858. osztrák államszolgálatba lépett, résztvett az 1859. olasz hadjáratban; 1863. a kormány a török kiállításra küldte. Innen irt jelentésében (Die nationale Ausstellung in Konstantinopel) különösen az osztrák kereskedelem szempontjából foglalkozik a török viszonyokkal. Ugyancsak hivatalos küldetésben szerezte: Pflege und Förderung des gewerblichen Fortschritt, durch die Regierung in Württemberg c. művének adatait. Miután 1868. odahagyta az államszolgálatot, a Pester Lloyd nemzetgazdasági rovatát vezette. Jelenleg Bécsben él, hol a Volkswirtschaftliche Wochenschrift-et szerkeszti. Ugy ezen folyóiratban, mint önállóan megjelent műveiben a teljes individualisztikus és szabad kereskedelmi irányt képviseli. Legjellemzőbb erre nézve Aufgaben der Eisenbahnpolitik (1874) c. munkája, amelyben azt követeli, hogy magokat a vasuti vonalakat államosítsák, de e vágányokon egyesek saját vonataikkal szabadon versenyezhessenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is