Dorner
József, botanikus, szül. Győrött 1808 nov. 2., megh. Pesten
1873 okt. 9. 1824-27. a Kochmeister féle orvosságtárban gyakornokoskodott,
azután több évet segédképen Pesten és Pozsonyban töltött. 1831-32. a bécsi
egyetemen a természettudományokat, nevezetesen a kémiát és leiró növénytant
tanulmányozta. 1836-1840. Pozsonyban gyógyszertár tulajdonosa, 1840. a m. kir.
helytartó-tanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást, 1848. b. Eötvös a
kultuszminiszteriumba hitta. A szabadságharc lezajlása után D. a magánéletbe
vonult, csupán kedves tudományának élt. Több alapos növénytani cikket irt bel-
és külföldi folyóiratok számára s neve mindinkább ismeretes lett. Tervbe vette
kartársaival a hazai flóra megirását, de a főbb erők elhalálozván vagy
visszavonulván, a munka hajótörést szenvedett, mire D. mint beteges ember,
apróbb monografiai munkák irására szorítkozott. 1853. a szarvasi gimnázium
tanárának választotta, hol ismereteinek didaktikai uton való értékesítésén
kivül a tudományos kutatást is folytatta. 1858. a m. t. akadémia levelező tagja
lett, s ezután cikkeit az Akadémia Értesítőjében közölte. 1860. a pesti ev.
gimnázium választá tanárának s haláláig itt működött. Dorner előharcosa volt
hazánkban a növények anatómiájának és fiziologiájának, s fáradhatatlan munkás
volt haláláig. Nevezetesebb munkái: Banat in topographisch-naturhistorischer
Beziehung (Pozsony 1839); Das Ganze d. Essigfabrikation, theoretisch u.
praktisch abgehandelt (Pest 1841); Der vollständige Betrieb der
Branntweinbrennerei (u. o. 1843. ); Buda vidékének s illetőleg egész
Magyarországnak égaljviszonyai (Term. tud. társ. évk. II., 1851); Rajzok a
növények életéből: I. Növényvilág és az ember; II. Növénysejt (Uj m. muzeum
1853); Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen u. Ergebnissen (Pest
1859); A természettudományok studiumáról (1854); A fanerogamok termékenyítése
és az embrio képződése (1855); A cukorról és keményítőről (1859); Szarvas
vidéke és a magyar alföld (1860; ezek a szarvasi gimnázium programmjában). A
górcső történelmének és alkalmazásának vázlata (M. Akad. Értesítő 1860);
Budapest tölgyei (u. o. 1864); Pestmegye viránya, összehasonlítva Alsó-Ausztria
virányával (a pesti ev. gimn. programmjában 1862); Az állattan elemei I-II. r.
(Pest 1862), III. r. (1864); A növénytan elemei, gimnázium és ipartanoda alsóbb
osztályai számára (Pest 1864); Ásványtan elemei, és Ásványtan felsőbb tanodák
számára (u. o.). Több kritikai cikket és ismertetést közölt a Magyar Tanügyben
meg a Pester Lloydban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|