Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dorner... ----

Magyar Magyar Német Német
Dorner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dorner

József, botanikus, szül. Győrött 1808 nov. 2., megh. Pesten 1873 okt. 9. 1824-27. a Kochmeister féle orvosságtárban gyakornokoskodott, azután több évet segédképen Pesten és Pozsonyban töltött. 1831-32. a bécsi egyetemen a természettudományokat, nevezetesen a kémiát és leiró növénytant tanulmányozta. 1836-1840. Pozsonyban gyógyszertár tulajdonosa, 1840. a m. kir. helytartó-tanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást, 1848. b. Eötvös a kultuszminiszteriumba hitta. A szabadságharc lezajlása után D. a magánéletbe vonult, csupán kedves tudományának élt. Több alapos növénytani cikket irt bel- és külföldi folyóiratok számára s neve mindinkább ismeretes lett. Tervbe vette kartársaival a hazai flóra megirását, de a főbb erők elhalálozván vagy visszavonulván, a munka hajótörést szenvedett, mire D. mint beteges ember, apróbb monografiai munkák irására szorítkozott. 1853. a szarvasi gimnázium tanárának választotta, hol ismereteinek didaktikai uton való értékesítésén kivül a tudományos kutatást is folytatta. 1858. a m. t. akadémia levelező tagja lett, s ezután cikkeit az Akadémia Értesítőjében közölte. 1860. a pesti ev. gimnázium választá tanárának s haláláig itt működött. Dorner előharcosa volt hazánkban a növények anatómiájának és fiziologiájának, s fáradhatatlan munkás volt haláláig. Nevezetesebb munkái: Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung (Pozsony 1839); Das Ganze d. Essigfabrikation, theoretisch u. praktisch abgehandelt (Pest 1841); Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei (u. o. 1843. ); Buda vidékének s illetőleg egész Magyarországnak égaljviszonyai (Term. tud. társ. évk. II., 1851); Rajzok a növények életéből: I. Növényvilág és az ember; II. Növénysejt (Uj m. muzeum 1853); Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen u. Ergebnissen (Pest 1859); A természettudományok studiumáról (1854); A fanerogamok termékenyítése és az embrio képződése (1855); A cukorról és keményítőről (1859); Szarvas vidéke és a magyar alföld (1860; ezek a szarvasi gimnázium programmjában). A górcső történelmének és alkalmazásának vázlata (M. Akad. Értesítő 1860); Budapest tölgyei (u. o. 1864); Pestmegye viránya, összehasonlítva Alsó-Ausztria virányával (a pesti ev. gimn. programmjában 1862); Az állattan elemei I-II. r. (Pest 1862), III. r. (1864); A növénytan elemei, gimnázium és ipartanoda alsóbb osztályai számára (Pest 1864); Ásványtan elemei, és Ásványtan felsőbb tanodák számára (u. o.). Több kritikai cikket és ismertetést közölt a Magyar Tanügyben meg a Pester Lloydban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is