Dorottya

(Dorothea, gör. a. m. isten adománya), női név mely a Theodor férfi névnek felel meg. Megemlítendők a következők: 1. Szent D. kappadociai szüz, aki a monda szerint Theophilossal együtt vértanu halállal halt meg Diokletianus császárnak uralkodása alatt. Ünnepét febr. 6-án ülik meg. - 2. Szent D., kit azelőtt Poroszország védszentjének tartottak, szül. 1336., meghalt 1394. Negyvennégy éves koráig házas életet élt Danzigban, ekkor aztán Marienwerderbe vonult vissza, ahol mint csodatevő nő nagy hirre emelkedett.

3. D. Mária, főhercegnő, József nádor harmadik neje, Lajos Frigyes württembergi herceg és Nassau-Weilburgi hercegnő leánya, szül. 1797 nov. 1., megh. Budán 1855 márc. 30. 1819 aug. 24. kelt egybe József nádorral. Házasságukból 3 leány és két fiu született, kik közül ma is él József főherceg és Mária belga királyné. Egyik elhalt leánya Erzsébet Franciska főhercegnő előbb Estei Ferdinánd, később Károly Lajos főherceg neje volt. D. méltó nemes életpárja volt József nádornak s hazánk közművelődésének történetében jelentékeny helyet foglal el. Már 1826 jun. 5. feltünt azáltal, hogy az országgyülés küldöttségéhez magyar nyelven szólt, ragaszkodását fejezvén ki nemzetünk iránt. Az uralkodóház nőtagjai közül legelőször ő szólott magyarul a magyarokhoz s ezért ezt az országgyülési iratokban megörökítették s a főhercegnő magyar beszédének kéziratát felsőbükki Nagy Pál indítványára a nemzeti muzeum kincsei közé helyeztették. D. volt alapítója és megszilárdítója a pesti jótékony nőegyletnek és főtámogatója Brunszvik Teréznek, a magyar kisdedóvásügy kezdeményezőjének. Mint protestáns nő, a pesti protestáns egyházakat is kiváló pártfogásában részesítette s magánjótékonysága általában ismert volt. Férje halála után (1847) Bécsbe költözött, de sokat időzött Alcsuthon és a budai nádor-kertben. Budán temették el a királyi palota kápolnája alatt levő sirboltba.

4. D. Mária, az ernestini szász ház őse, Joakim Ernő anhalti hereeg leánya, szül. 1574 jul. 2-án, megh. 1617 jul. 18. 1593. III. János szász-weimari herceghez ment nőü1 s hű szeretettel ápolta búskomorságba esett férjét. Annak halála után (1605 okt. 31.) megmentette fiait az albertini választófejedelem gyámságától és kapzsiságától. Hive volt Ratichius Farkas vándorló pedagógus uj tanmódszerének. Az Ilm folyóban lelte halálát. - 5. D. Sibylla, briegi hercegnő, János György brandenburgi választófejedelem leánya, szül. 1590 okt. 19., meghalt Briegben 1625 márc. 18. Mint János Keresztély briegi herceg neje, annyi jót tett az alattvalóival, hogy a nép a «Liebe Dorel» melléknévvel nevezte. 1830. megjelent egy Koch nevü briegi polgár a: Denkwürdigkeiten aus dem Leben der D. Sibylla (Aus dem Tagebuch eines Zeitgenossen, des Rotgerbers Valentin Gierth) c. művet adta ki, melyről azonban Wuttke kimutatta, hogy az Koeh fércmunkája. Vesd ö. Hesekiel, Das liebe Dorel (Berlin 1850); Stein, Die liebe Dorel (Halle 1878). - 6. D. brandenburgi választófejedelemnő, F"ülöp holstein-glücksburgi hereeg leánya, szül. 1636 szept. 28., megh. Karlsbadban 1689 aug. 6. 1653-65-ig Keresztély Lajos lüneburgi herceg neje volt, kivel boldogtalan családi életet élt. 1668 junius 14. összekelt Frigyes Vilmossal a «nagy» brandenburgi választófejedelemmel, kinek hét gyermeket szült. Józan gondolkodásu, gyakorlati észjárásu, hűséges, odaadó nő volt. Azon a területen, melyet a választófejedelemtől ajándékba kapott volt, a mai Dorothea városrészt építette s ö ültette a berlini «Unter den Linden» hársfáit. A választófejedelemnek első házasságából való gyermekeivel nem élt valami jó viszonyban, ugy hogy ezek még azzal is gyanusították, hogy az 1687. hirtelen elhalt Lajos őrgrófot ő mérgezte volna meg. Azzal is vádolták, hogy férjét oly végrendelet készítésére biztatta, mely a választófejedelemség szétdaraboltatását vonta volna maga után; de e vád is alaptalannak bizonyult. Nyugodtan türte, midőn III. Frigyes az egészen célszerü végrendeletet megváltoztatta. Életét Pierson irta meg (Berl. 1886). - 7. Dorottya Anna Sarolta, Biron Péter kurlandi herceg neje. L. Biron.

Forrás: Pallas Nagylexikon