Dorpát
(oroszul: Derpt és 1893 óta Jurev, esztül: Tartoma), járási
székhely Livonia orosz kormányzóságban, a Pejpusz-tóba torkoló, vas- és
fahiddal áthidalt Embach partján (1889) 31218 vegyes ajku lak.,
fürészmalmokkal, dohány-, szesz- és sörgyártással, élénk len- és
fakereskedéssel. Az egykor komor és rút város most csinos külsejü; legcsinosabb
része az Embach D.-i partján, a Doms-, illetőleg Schlossberg körül van; itt van
a csillagvizsgáló és D. leghiresebb intézménye, az egyetem, különböző
klinikákkal, botanikus kerttel, jelentékeny könyvtárral (közel 200000 köt.),
szép sétahelyekkel és ültetvényekkel és Baer természettudós emlékszobrával. Az
egyetem, amelyet 1630. Gusztáv Adolf svéd király alapított és többszöri
feloszlatás után I. Sándor cár 1802. ujra helyreállított, mindig német
tannyelvü volt, de most erőszakkal eloroszosítják. Egyéb kulturális intézményei
a tanító- és tanítónőképzőkön, közép-, leány- meg népiskolákon kivül az eszt
tudós társaság, a livoniai gazdasági egyesület stb., Barclay de Tolly
mellszobra a város ugyanily nevü terét ékesíti. D. helyén Jaroszlav
Vladimirovics orosz nagyherceg 1030. Jurjev nevü erődöt alapított; az esztek
föllázadása alkalmával az oroszok ezt 1191. lerombolták.1210. a német lovagrend
birtokába került és németekkel kezdett benépesedni. 1224. püspöki székhellyé
vált. Nagy mértékben kezdett felvirágzani, midőn a XIV. században a
hanza-szövetséghez csatlakozott. 1558. hatalmába kerítette Rettenetes Iván;
1565. pedig az oroszok egészen földulták. 1582. a lengyelek, 1625. a svédek,
1656. az oroszok, 1660. ismét a svédek és 1704. végleg az oroszok birtokába került.1763.
és 1775. a tüzvész csaknem teljesen elpusztította. 1893. az orosz kormány a
város nevét Jurjev-re változtatta. V. ö. Hausmann: Aus der Gesch. der Stadt
D.1872.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|