Dortmund
város és az ugyanily nevü járás székhelye Vesztfáliában 2
km.-nyire az Emschertől, több vasuti vonal csomópontja, 80 m. magasban (1890)
89663 lak. (1816. 4465 volt). Mivel nagy széntelep közepén és Vesztfália
legtermékenyebb részében fekszik, egész Ny-i Németország egyik legiparosabb és
legélénkebb forgalmu városa; különösen virágzók a vasipar különböző ágai, a
sörgyártás (30 gyárral), a gyertya- és szterin, a drótkötél-, szerszám-, a
tüzmentes szekrénykészítés, a varrógépgyártás és a malomipar. Igen élénk a fa-
és gabonakereskedés. Jelentékenyebb épületek: a Reinoldi-templom
üvegfestményekkel és kitünő orgonával, a Mária-templom gót kórussal, a
Péter-templom késői gót oltárral, a régi városház stb. Egykori erődítményei
helyét ültetvények és sétahelyek (Westwall, Hoher Wall, Südwall, Schwanenwall
stb.) foglalják el. Közép- és népiskoláin kivül legjelentékenyebb kulturális
intézménye a történelmi társulata. A 899. először említett város már a XI.
században a német birod. területén vámmentességet élvezett, amiért is
kereskedelme korán felvirágzott, annyira, hogy kalmárai Novgorodig
terjesztették ki működésük körét. 1387-89. 21 hónapig ostromolták a kölni érsek
és szövetségesei, de a város ellenfeleit tisztes béke elfogadására
kényszerítette. Később D. aláhanyatlott és a 30 éves háboru után már csak 3000
lakosa volt. 1806. francia csapatok szállották meg; 1808. I. Napoleon Berg
nagyhercegének adta, később a Ruhr-départementnak volt székhelye és 1815.
végleg Poroszországhoz került. V. ö. Beiträge zur Gesch. D.-s 1875-87.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|