Douai

(ejtsd: dué), járási székhely és első rangu erősség Nord francia départementban 32 km.-nyire Lilletől, a Scarpe és Sensée csatorna partján, vasut mellett, (1891) 29909 lak., arzenál ágyuöntés, cukorfinomítás, szirup- és olajkészítéssel, palackgyártással, pamutszövéssel, csomagoló papirgyártással és térképkészítéssel; vászon-, olaj-, gabona- és olajmagkereskedéssel. A város rendesen épült; jelentékenyebb épületei: a régi városháza, 40 m. magas toronnyal; a kevésbé izléses Szt-Péter temploma flamand festők képeivel; a Notre-Dame templom Bellegambe Miklós diszes oltárképeivel; a XVIII. szd.-ból való igazságügyi palota stb. Számos kulturális intézményei közül a legjelentékenyebbek: az académie universitaire 5 département részére, zene- és rajziskola, nyilvános könyvtár (60000 köt, 400 kézirat); kép-, régiség- és természetrajzi-gyüjtemény (ez utóbbi egyike Franciaország leggazdagabb ilynemü muzeumainak); több tudományos társulat, középiskola, tanító-és tanítónőképző stb. D. már a középkorban Flandria grófság virágzó városa volt; 1175 óta önálló város. II. Fülöp 1562. itt egyetemet alapított, mely a forradalomig 1793-ig állot fenn. Allen biboros itt alapította 1568. a hires angol kollégiumot kat. papok nevelésére Anglia számára, megszünt 1793. 1667. elfoglalta XIV. Lajos, 1710. végleg megszerezte a franciáknak. 1802-ig Nord fővárosa volt. Itt szül. Calonne Jean de Bologne szobrász stb.; az utóbbinak honfitársai emlékszobrot emeltek. V. ö. Guide de l"étranger dans D., és Annuaires de D. depuis 1856. Cardon G., Fondation de l"université de D. (Páris 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon