Doubs

(ejtsd: dú), 1. folyó Franciaország K.-i részében; a róla elnevezett départementben, az 1299 m. magas Noirmont lábánál, Mouthetól 1 1/2 km.-nyire ered; átfolyik a szép Saint-Point, alább a Chaillexoni hosszukás tavon, amelyből kilépvén a 27 m. magas vizesést a Saut du Doubs-t alkotja. Mély (200-300 m.) völgye elválasztja Franciaországot Svájctól. Sainte-Ursanne-nál hirtelen elhagyja eddigi irányát, befolyik Fanciaországba, Saint-Hippolytenál fölveszi a Dessoubre patakot. Vougeaucourtnál pedig az Allainet; innen kezdve hajózható és Dôleig a Rhône-Rajna csatornát alkotja. Baume-les-Damesnál fölveszi Cuisancint; elhaladván Osselle mellett, átfolyik a Jura départementba és itt belészakad a legnagyobb mellékvize a Lisonnal gyarapult Loue. Verdunnél végre beleszakad a Saônebe. A D. tulajdonképen két részből áll, amelyek egymással ellenkező iránybsn folynak; ezért is hossza 430 km., holott forrása a torkolatától egyenes vonalban legfölebb 95 km.-nyire van. - 2. D. département Franciaország K-i részében Belfort-territorium, Haute-Saô, Jura départementok, Waadt, Neuchatel és Bern svájci kantonok közt, 5227 km.² területtel, (1891) 303081 lakóval. D. hegyes vidék, amelyen 4 hegylánc vonul végig, ezek a Jura láncai; a svájci határral egyközüen huzódnak el; A legmagasabb a K.-i, amelyben a Mont d"Or (1463 m.), a Gros-Cret (1423 m.), a Risoux (1384 m.), a Noirmont (1299 m.) a legmagasabb csucsok. A D. folyó jobb partjánál elvonuló hegylánc 2-300 m.-rel alacsonyabb amannál; legkimagaslóbb pontjai a Saint-Sorlin (1240 m.), a Mathiez-Sarrazin (1278 m.), a Tantillon (1165 m.) stb. A Dessoubre mentét követő hegylánc még alacsonyabb; közepes magassága: 800-1000 m. A negyedik a lomonti, 500-800 m. átlagos magasságu. Az egész département 3 zónára osztható:a legalacsonyabb, a Plaine, a Doubs és Ognon alsó völgyeit foglalja magában a Loueig; ez a különben aránylag is hideg départementnak a legalacsonyabb (legmagasabb pontja: az Islesurle D. 510 m.) és legmelegebb része; itt gazdag a gabonatermés, (127000 hectar), sok a gyümölcsfa és szőllő (8200 ha). A második zóna, a Moyenne-Montagne, már szőllőtermelésre nem alkalmas; különösen szépek a legelői. A Haute-Montagne igen hideg, erdőkkel s legelőkkel borított hegyes vidék. Mindkettőben 135000 há.-t az erdők és 80000 há.-t a legelők takarnak. A D. folyón kivül, amelyről a département nevét kapta, a földet itt öntözik a Taverne, Dessoubre, Barbeche, a Savoureuse-zel bővült Allaine, azután az Ognon és a Lison által erősbülő Loue, amelyek mind a D.-be folynak. Az állattenyésztés jelentékeny; az állatállomány (1887) 19897 ló, 138319 szarvasmarha, 48102 sertés, azonkivül juhok, kecskék stb. A bányászat márványt, épületkövet, vasércet, agyagot és sót szolgáltat. A jelentékenyebb iparágak: harangöntés, szegkovácsolás, gép-, szesz-, papir- és bőrgyártás, sajtkészítés, fonás és szövés és mindenek fölött az órakészítés (közel 500000 egyedül Bésançonban). A kivitel cikkei: a vas- és vaseszközök, órák a Gencuille-ben és Deluzben készített papiros, fa, gyümölcs, sajt, szarvasmarha, ló stb.; a bevitelé; szén, bor, olaj, gyarmat, divatáruk és butorok. A vasuti vonalak hossza: 377 km. D. 4 arrondissementra van fölosztva; ezek: Bésançon, Baume-les-Dames, Montbéliard éa Pontarlier. A székhely: Bésançon. A mai département Franche-Comté egy részéből (Besançon, Baume-les-Dames, Ornans, Pontarlier és Quingey járásokból) és Montbéliard hercegségből alakíttatott. V. ö. Mémoires de la Société d"émulation du D. 1840 óta és Joanne: Geogr. du D.1889.

Forrás: Pallas Nagylexikon