Douglass
(ejtsd: döglesz) Frigyes, északamerikai szónok és iró, néger
rabszolganő és fehér ember fia, szül. Marglandban 1817. Megtanulván irni,
olvasni, számolni, 1832. eladták egy baltimorei hajóépítőnek, akitől 1838.
New-Bedfordba (Massachusetts) szökött s itt munkát kapott. Felvette a D. nevet
és csakhamar kitünt fényes szellemi tehetségeivel. Barátokra tett szert,
akiknek segítségével tovább képezte magát és miután több, a rabszolgaság
eltörlésével foglalkozó gyülésen mint szónok is kitünt, 1841. az American
Anty-slavery-Society-ban lektori állást kapott, 1845. Angliába ment s itt nagy
tetszés mellett előadásokat tartott, majd 750 dolláron törvényszabta módon
megváltván magát urától, Rochesterbe költözködött, ahol 1847. Frederic
Douglass" Paper cimen hetilapot adott ki, amelynek cimét később The North
Star-ra változtatta. Multjához hiven Észak pártján állott az amerikai háboruban
és a szinesbőrüek érdekében sokszor volt tanácsadója Linooln elnöknek. Grant,
Hayes és Gorfield alatt számos, fontos állást töltött be. Munkái: Narrative of
my experience in slavery (Boston,1844): My bondage and my freedom (Rochester,
1855); The nature, character and history of the antislavery movement (Glasgow,
1855). Life and times of Frederic Douglass cimen megirta önéletrajzát is.
(Hartford, 1881).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|