Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dow... ----

Magyar Magyar Német Német
Dow... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dow

v. Dhaw, az arab partok mentén használt, két árbocu vitorlás hajó ormányárboc nélkül, 100-400 tonna teherképességgel. Hajdan rabszolgák szállítására, v. mint kalózhajók és hadi célokra is használtak, a jelenben azonban csak mint kereskedelmi hajók ismeretesek. D.-nek eleje igen éles, orrtőkéje egyenes, nagyon előre nyuló, de alacsony, amennyiben csak kevés lábnyira emelkedik ki a vizből: a far széles és mindenféle faragványokkal diszített, a tat részen pedig egy több vagy kevesebb hajókamarát maába záró (bástya) építmény látszik. A kevés csarnak által támogatott, egy darab fából készített fő árboc a jármű közepéből nyulik ki a magasba s csak egy vitorlarudat és azon egy dülényalaku vitorlát hord, melynek szélszarvkötelét az orrtőke végén kötik meg. A hátsó árbocot a hajó tat részén, a bástyaépítményen állítják fel és hasonlólag a főárbochoz, szintén csak egy, de kisebb vitorlával van ellátva. Mint hadihajók a D.-k rendesen 10-14 ágyut hordoztak, voltak azonban 50, sőt több ágyuval felszerelt D.-k is, mely ágyukat két, három egymás felett fekvő fedélzeten helyezték el. Egyszerü árbocozatánál fogva a D.-nek kevés legénységre van szüksége, de nem is tartozik a gyorsan vitorlázó hajók csoportjába, sőt nagyobb utazásokat is csak az állandó monsum szelek idejében teszen. Alakra és az építésnek minőségére nézve, a veres tengerben, persa öbölben és az indiai vizeken a D.-hoz hasonló járművek már a legrégibb hajósok idejében voltak és nagyon valószinü azon feltevés, hogy az európai vitorlás hajók, különösen ha a XVI. és XVII. sz.-beli hadihajók vétetnek hasonlatba, a D.-któl erednek. Ezen állításnak helyességét ugy a D. viz alatti (élő) részének alakja, mint keresztmetszetének- a bókonyoknak-formája, valamint az egyes hajórészek összekötettésének minősége is bizonyítja, miután e tekintetben a jelenkor vitorlás fa-hajója a D.-tól lényegesen nem különbözik. V. ö. Constructions navales extra européennes, Páris 1841.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is