Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Drabik... ----

Magyar Magyar Német Német
Drabik... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Drabik

(Drabicius, Darbicius, Dabric.) Miklós, a cseh-morva atyafiak felekezetéhez tartozó lelkész és a XVII. sz. egyik sajátságos misztikus irója. Szül. Strasznicban, Morvaországban 1585., mások szerint 1588 dec. 5., kivégezték Pozsonyban 1671 jul. 16. Iskolái bevégzése után a cseh-morva atyafiak lelkésze lett Drohotusicban 1616 ápr. 26., de itt előbb a protestáns lelkészekkel volt több rendbeli összeütközése, azután pedig a II. Ferdinánd alatti vallási üldözések vihara zudult reá, e miatt hazájából menekülnie kellett. Lednicén (Trencsénm., a Rákóczyak birtoka volt) vonta meg magát, folytatva prédikátori tisztét, de egyszersmind, hogy családját fentarthassa, posztókereskedéssel is foglalkozva; ez utóbbi körülmény miatt bujdosó paptársai is ellene fordultak és eltiltották a lelkészi teendők gyakorlásától. 1643 óta gyakorta voltak D.-nek látományai. A svédek és a Rákóczyak voltak a neki adott kijelentések szerint Isten választott eszközei, azért midőn Rákóczy György a 30 éves háboruk végén fényes diadalokat aratott III. Ferdinánd seregei felett, 1645. D. táborába utazott, hogy seregének vezére előtt felkenje királlyá, de mire odaért, Rákóczy megkötötte a linci békét s ezért D.-t nem bocsátotta maga elé. De D.-t ez nem csüggeszté el. Egyik viziójában (1652 ápr. 5.) Báthory Zsófia és fia tüntek fel előtte olyanokul, kik által az ő kedvenc ábrándjai valósulást nyernek; csalatkozott, mert mindketten katolikusokká lettek. Ugyanekkortájt azt a kijelentést nyerte, hogy az ausztriai ház uralkodását Isten 380 évre határozta s a végromlás 1657. fog bekövetkezni; az 1666. évben pedig a római császárság XIV. Lajos francia királyra száll át, ezt a pápaság bukása követi, ezt pedig az egyháznak nagyszerü reformálása, a pogányoknak és hitetleneknek megtérése. Comeniushoz fordult, hogy cseh nyelven irt látomásait fordítsa le latinra. Comenius, kire nem csekély hatást gyakoroltak D. jóslatai, engedett e felhivásnak s 1657. Lux in tenebris cim alatt világ elé bocsátotta D. eddigi látományait és jóslatait; a második kiadás 1659. jelent meg ily cim alatt: Historia revelationum Chistophori Kotteri, Christinae Poniatoviae, Nic. Drabicii; a harmadik kiadás ismét az első cim alatt jelent meg 1665. Amsterdamban, 270 vizióval megbővítve. Minthogy a megjelent példányok nagyobb részét XIV Lajos király összevásároltatta, azért e munka az irodalmi ritkaságok közé tartozik; magyar fordításban is megjelent, de ebből egyetlen példány sem ismeretes. Magyarországon Felinus Jakab pukhói evangélikus lelkész szállt sikra D. ellen (1660) és jóslatait koholmánynak, vagy ördögi szemfényvesztésnek bélyegzé; de D. megesküdött a pukhói és lednicei lelkészek előtt, hogy mindaz, amit eddigelé irt és beszélt, nem koholmány, hanem Isten szava és műve volt. Midőn a Nádasdy-Zrinyi-féle összeesküvés részesei és a protestáns lelkészek ellen az üldözés megindult, a királyi ügyész D.-t is Lednicén elfogatta és Pozsonyba vitette, hol a biróság mint hűtelent, lázítót, istenkáromlót fej- és jószágvesztésre itélte, ama sulyosbítással, hogy fejvétel előtt kezét és nyelvét vágják le, holttestét pedig könyvével együtt égessék meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is