Drachma
(gör.), pénzegység az ókori görög államokban, mely azonban a
kor és hely szerint változó volt. A legelterjedtebb volt az attikai D., melynek
sulyát és értékét Solon állapította meg, mely rendesen 4,250 gr.-ot nyom, de
előfordulnak D.-k 4,320 és 4 gr. sullyal, mit valószinüleg az arany és ezüst
értéke közötti viszonyból lehet megmagyarázni. Az attikai D. az euboeai
talentumnak volt 6000-ik része és igy bizonyos, hogy az attikai talentum is az
euboeaival azonos volt (l. Talentum), habár ezt mai napig sokan kétségbe
vonják.
A drachma értéke körülbelül egy franknak felel meg. Az
attikai D. mellett az eginai D. méltó az említésre, melyet Pheidon argoliszi
király Egina szigetén vezetett s melynek első lapján teknősbéka cimer volt. A
még meglévő sok példány mutatja, hogy sulya 5,970 és 6 gr. között ingadozott.
llyen sulyu pénzeket vertek Eginán kivül Kréta-szigetén, Euboeán és ennek
sziciliai gyarmataiban, valamint Tesszáliában. Ezen D.nál könnyebb volt az,
melyet a perzsák Ázsiában verettek s melynek előlapján nyilas volt látható (l.
Darikus); sulya volt 5,440 gr.-tól 5,500 gr.-ig s a perzsa hatalom befolyása
alatt elterjedt e pénznem Epirusban, Kisázsiában Kréta és Ciprus szigetén.
Végre megemlítjük az ázsiai D.-t, melynek sulya 3,250 s mely a kisázsiai görög
városokban és Dyrrhachlumban volt forgalomban. A D.-nak többszöröse és részei
voltak: 2 D. = didrachmon; 3 D. = tridrachmon (nagyon ritka); 4 D. =
tetradrachmon vagy ezüst stater; 6 D. = hexadrachmon (nagyon ritka); 8 D. =
oktadrachmon (nagyon ritka); 10 D. = dekadrachmon (kevésbé ritka); 12 D. =
dodekadrachmon (ritka); 2/3 D. = tetrrabolon; 1/2 D. = triobolon; 1/3 =
diobolon: 1/4 = trichemiobolon; 1/6 = obolos; 1/8 = tritemorion; 1/12 =
hemiobolon 1/16 = trihemitartemorion (nagyon ritka); 1/24 = tetartémorion; 1/48
= hemitartemorion.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|