Drágaság

Tágabb, mindennapi értelemben véve általánosan érthető fogalmat jelent, amely azonban rendkivül változatos és rugalmas összehasonlítások alapján keletkezik. A D. okai részint természetesek, részint mesterségesek. Természetes okai p. a termelési és forgalmi pangások, amikor t. i. a változatlanul maradt fogyasztás szükségleteinek kielégítésére észrevehetőleg kevesebb jószág áll rendelkezésre; ilyenkor a kinálat csökkenése folytán emelkednek az árak. Az ilyenkor bekövetkező D. gazdaságilag, erkölcsileg és politikailag egyaránt káros hatásu. Ezzel szemben határozottan kedvezőnek mondjuk az olyan drágaságot, amely a fogyasztás növekedéséből származik s amelynek természetes oka a pénzbőségben keresendő. A D. természetes okai tehát mindig a termelés és fogyasztás egyensulyának megzavarásából származnak és épen azért ez egyensuly biztosítása által kerülhetők el. - A D. mesterséges okai spekulativ természetüek s olyan monopolisztikus irányu egyesülések folytán keletkezhetnek, amelyeket azonos célu termelők és kereskedők azért létesítenek, hogy a versenyt s ezzel együtt a szabad áralakulást lehetetlenné tegyék. Az ilyen egyesülések általában a fogyasztó közönség kárával járnak s jogosultságuk csak egyes igen kivételes esetekben igazolható azzal, hogy a termelők érdekein kivül még némely magasabb érdekek is szenvednének nélkülük. E szövetkezések hazája Amerika, a honnét különböző nevek alatt terjedtek el mindenfelé s mindenütt a termelésnek v. a forgalomnak olyan szabályozására törekesznek, hogy ez által a javak árát emelhessék, vagy legalább bizonyos magasságban megtarthassák.

A természetes és mesterséges okokból keletkező D. említett orvoslásai mind preventiv természetü intézkedéseket tételeznek fel, amelyek a D. létrejövetelét törekszenek meggátolni; vannak azonban a már valósággal fellépett D. orvoslásának más módjai is; nevezetesen az árak emelkedése a fogyasztás csökkenését vonja maga után, miáltal a kereslet kisebbedvén, ily módon a D. már magában hordja természetes korlátozásainak egyikét. Megtörténik azonban, hogy egyes cikkek drágasága arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy megfelelő szükségleteikről mondjanak le, vagy azok kielégítéséről más módon gondoskodjanak. Az ekként bekövetkező kényszerüség már sok ipari és gazdasági találmánynak volt főrugója. Van a D.-nak egy másik látszólagos esete, amidőn ugyanis pénzügyi krizisek alkalmával a papirpénz elértéktelenedése folytán mindennek az ára rendkivül magasra emelkedik. Ez esetben természetesen nem a termelés és fogyasztás egyensulyának megzavarásáról van szó és épen ezért az ilyen D. megszüntetése csakis a papirpénz névértékének reálizálásával válik lehetségessé. L. Éhség.

Forrás: Pallas Nagylexikon