Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Drágffy-csa... ----

Magyar Magyar Német Német
Drágffy-csa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Drágffy-család

Oláhországból, hol szintén tekintélyes bojárok voltak, Magyarországba átköltözött család. Hogy mikor történt letelepédük, erre nézve biztos adataink nincsenek Az első D.-ró1, Miklósról 1367. van említés téve, kit I. Lajos Erdély vajdájává nevezett ki. 1371. László (Layk) havasalföldi vajda ellen haddal ment, kit le is vert; midőn azonban üldözőbe vette, az oláhok oly veszélyes helyre csalták, hogy csaknem egész seregét és őt magát is megölték. Három fia maradt; János, Pál és Drág, kik közül az utóbbi kettő Erdély vajdája volt. A családnak számos tagja nevezetes szerepet játszott Magyarország történetében. D. (bélteki) Bertalan, I. Mátyás és II. Ulászló királyok alatt vitézségéről hirneves főur. Előbb főpohárnoki tisztet viselt, majd erdélyi vajda lőn. Mátyást követte a hitszegő erdélyi és havasalföldi vajdák elleni hadjáratba s midőn M. Eggenburgot bevette, ő volt a lovasság vezére. Mátyás őt bizta meg nejének, Beatrixnak kibékítésével; jelen volt Németujhely bevételénél. M. halála után, mindamellett, hogy a király ugy kegyelte, nem Korvin János, hanem Ulászló pártjához csatlakozott s egyike volt azoknak, kiket Ulászló meghivására követül küldöttek. U. trónraléptekor Erdély vajdájává tette meg. Losonci Lászlót, vajdaságában társát hivatalából elmozdíttatta és ennek hiveit kivégeztette. Mikor a török Szerbiába tört, Kinizsivel együtt ő kergette ki onnan, valamint ő fojtotta el a pártütő Ujlaki Lőrinc által szított lázadást. 1500. leköszönvén a vajdaságról, megbizták a török ellen Albert királlyal kötött szerződés aláirásával. Nemsokára ezután meghalt. D. Mihály, nejét és szolgáját megölte, amiért Mátyás király őt összes javaitól megfosztotta és D. Bertalannak adományozta. Az ő nagyapjától Drágtól nevezték a családot Drágffynak. D. Gáspár I. Ferdinánd alatt Kraszna- és Közép-Szolnokmegye főispánja. Egyike a református vallás legbuzgóbb hiveinek és terjesztőinek. Nagyban hozzájárultak ehhez tanítói Batizi András és Dévai Biró Mátyás, maguk is lelkes papjai és harcosai az üldözött protestántizmusnak. Pázmány Péter is megemlékszik róla: «D. Gáspár is megmétejesedik Batizi András és Dévai Biró Mátyás tanításából». Erdődre zsinatot akart egybehivni, de 1545. bekövetkezett halála meggátolta e terve kivitelében. D. György, Gáspár fia, atyjának főispáni hivatalában utóda. I. Ferdinánd annyira kegyelte, hogy nagykoruságáig a főispáni teendőket anyja, Báthori Anna vezesse, csak azért, hogy ne kelljen mást kinevezni addig helyébe. D. János, a fentemített D. Bertalannak fia, II. Ulászló és II. Lajos királyok főasztalnoka, tárnokmester és végül országbiró. Részt vett a Dózsa György elleni temesvári ütközetben, hol csaknem életét veszítette. Az 1525-ki hatvani országgyülésen a király nevében ő mondta ki Verbőcy nádorrá való érvényességét. Az 1526. mohácsi ütközetben ő vitte a király zászlaját s itt is esett el. D. Mátyás, I. Mátyás alatt a királyi tábla előlülője. Sixtus pápánál követségben járt. Korának egyik leghirnevesebb és legkiválóbb szónoka volt. D. Tamás, Mátyás király alatt a kir. tábla előlülője. Turóci János neki ajánlja Króniká-ja egy részét. Bonfin megemlíti nagy tudományát és szónoki tehetségét. V. ö. Nagy Iván. A D. igazi címere. (Vasárn. 1864. 15. sz.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is