Dragomirov
Ivánovics Mihály, orosz tábornok és katonai iró; a
pánszláv-pártnak egyik legbefolyásosabb főembere, szül. 1830. 1849. gazdatiszt
lett, azután a vezérkari akadémián volt s ennek kitünő sikerrel való elvégzése
után vezérkari tiszt s később a harcászat tanára lett a vezérkari akadémián. Az
1866-ki hadjárat alatt a porosz főhadiszállásban volt mint vendég; 1868.
tábornok lett; 1876. mint hadosztály-parancsnok Szilisztria mellett, a Dunán
való átkelés alatt sulyosan megsebesült s a hadjáratban nem vehetett többé
részt, hanem a vezérkari akadémia igazgatójává nevezték ki, ahol azonban ő maga
is rendkivül érdekes előadásokat tartott, melyek ki is nyomattak. 1889. a kievi
hadterület katonai főparanesnoka lett s következőleg háboru esetén, a
Dél-Oroszországban összpontosítandó, esetleg M. O.-t északkeletről és keletről
megtámadó orosz hadsereg fővezére lenne. D. a fősulyt a katona hazafias
érzésének fokozására s ütközetben már kezdettől fogva igen sürü rajvonalakkal
való fellépést s lehetőleg folytonos és gyorsan végrehajtott előnyomulásra
fekteti; még védelemben is ahol és amikor csak lehet, előretörést kiván.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|