Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
drapéria bunting
drapéria hangings

Magyar Magyar Német Német
Draper... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Draper

(ejtsd: drép"r), 1. Henrik, amerikai természettudós, a fiziologus fia, szül. Virginiában 1837 márc. 7., megh. 1882 nov. 20. Orvostudományt tanult és a lép tevékenységéről szóló inauguralis értekezése által magára vonta az amerikaiak és angolok figyelmét. Már 1861. New-Yorkban a fiziologia és az analtikai kémia tanára lett. 1858. megkezdte egy asztronomiai fényképek számára szánt ezüstözött üveg-teleszkop szerkesztését, melyet szerencsésen be is végzett. Az általa készített teleszkopot, mivel átmérőj 40 cm. volt, egy ideig Észak-Amerika legnagyobb teleszkopjának tartották. Ezen teleszkop segítségével D. a Holdnak eddig legnagyobb fényképeit készítette (1,30 m. átmérőjüek voltak fényképei). A teleszkop leirása az 1864-iki Smithsonian contributions to science-ban olvasható. A most említett teleszkopnál még nagyobbat szerkesztett D. 1870. és ezt a Hudson-öböl melletti Hastingsban állította fel.

2. D. János Vilmos, amerikai fiziologus, kémikus és filozofiai történetiró, kinek főleg történeti művei tették ismertté nevét. Szül. St.-Helensben Liverpool mellett 1811 május 5., meghalt Hastings-on-Hudsoni birtokán 1882 jan. 4. Londoban tanult matematikát és kémiát, később Pennsylvániában ment, ahol befejezte egyetemi tanulmányait. Először tanári széket kapott a Hampden Sindey-Colloege-n Virginiában, ahol a természettudományokat tanította, nemsokára rá a fiziologia tanszékét vette át a new-yorki egyetemen. 1858-ban visszavonult a tanítástól. D. eleinte természettudományi műveket irt: On the process of Daguerreotype and its application to take portraits form the life (1840); Memoirs on the chmical action of light (1843), továbbá kémiai, fiziologiai tankönyvet, de nagyobb jelentőségü nagy történeti műve: History of the intellectual development of Europa (1863. 2 kötet), melyben Euckle nyomdokán halad. Következő művei az amerikai történetre, a politikára vonatkoznak, de azután ismét közérdekübb művet irt: History of the conflict between religion and science (1875), mely azóta igen sok kiadást ért s mint a nemzetközi tudományos könyvtár kötetét, sok idegen nyelvre is lefordították. Utolsó műve: Scientific memoirs: experimental contributions to a knowledge of radiant energy (1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is