Draper
(ejtsd: drép"r), 1. Henrik, amerikai természettudós, a
fiziologus fia, szül. Virginiában 1837 márc. 7., megh. 1882 nov. 20.
Orvostudományt tanult és a lép tevékenységéről szóló inauguralis értekezése
által magára vonta az amerikaiak és angolok figyelmét. Már 1861. New-Yorkban a
fiziologia és az analtikai kémia tanára lett. 1858. megkezdte egy asztronomiai
fényképek számára szánt ezüstözött üveg-teleszkop szerkesztését, melyet
szerencsésen be is végzett. Az általa készített teleszkopot, mivel átmérőj 40
cm. volt, egy ideig Észak-Amerika legnagyobb teleszkopjának tartották. Ezen
teleszkop segítségével D. a Holdnak eddig legnagyobb fényképeit készítette
(1,30 m. átmérőjüek voltak fényképei). A teleszkop leirása az 1864-iki
Smithsonian contributions to science-ban olvasható. A most említett
teleszkopnál még nagyobbat szerkesztett D. 1870. és ezt a Hudson-öböl melletti
Hastingsban állította fel.
2. D. János Vilmos, amerikai fiziologus, kémikus és
filozofiai történetiró, kinek főleg történeti művei tették ismertté nevét.
Szül. St.-Helensben Liverpool mellett 1811 május 5., meghalt
Hastings-on-Hudsoni birtokán 1882 jan. 4. Londoban tanult matematikát és
kémiát, később Pennsylvániában ment, ahol befejezte egyetemi tanulmányait.
Először tanári széket kapott a Hampden Sindey-Colloege-n Virginiában, ahol a
természettudományokat tanította, nemsokára rá a fiziologia tanszékét vette át a
new-yorki egyetemen. 1858-ban visszavonult a tanítástól. D. eleinte
természettudományi műveket irt: On the process of Daguerreotype and its
application to take portraits form the life (1840); Memoirs on the chmical
action of light (1843), továbbá kémiai, fiziologiai tankönyvet, de nagyobb
jelentőségü nagy történeti műve: History of the intellectual development of
Europa (1863. 2 kötet), melyben Euckle nyomdokán halad. Következő művei az
amerikai történetre, a politikára vonatkoznak, de azután ismét közérdekübb
művet irt: History of the conflict between religion and science (1875), mely
azóta igen sok kiadást ért s mint a nemzetközi tudományos könyvtár kötetét, sok
idegen nyelvre is lefordították. Utolsó műve: Scientific memoirs: experimental
contributions to a knowledge of radiant energy (1878).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|