Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Drávida... ----

Magyar Magyar Német Német
Drávida... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Drávida

K.-Inida nem árja eredetü embertörzseinek a neve. Müller Frigyes szerint a D.-k valaha egész Elő-Indiát elfoglalták a Comorinfoktól egész a Himalaya-hegységig, sőt az Indus folyamon tul is még Beludsisztánig. A bevándorló árjáktól szorongattatva mindinkább délibb vidékre vándoroltak, mig végre az előindiai félsziget legdélibb részére, az u. n. Dekkán félszigetre szorultak, ahol manapság is lakna. Hogy valaha akora kiterjedésü vidéken lakhattak, bizonyítják a velük rokon fajtabeli bráhuik Beludsisztánban. Különben Bengáliában s még nagy számmal fordulnak elő a dravidák. Vándorlásuk kezdete az árjáknak a Pedsáb (Öt-folyóköz) vidékére való betörésével esik egybe, tehát körülbelül Kr. e. 2000-ik esztendőre tehető. A két népelem kemény tusát vivhatott egymással, amely elvégre is a D.-k leigázásával végződött. Jóllehet az ősi árja szokás szerint Elő-India lakosai, a kasztok elkülönült életmódot folytattak, a hosszu idő alatt a hódító árják és meghódított D.-k között mégis vérkeverődés volt, a minek következtében ma már sem az árják, sem a D.-k nem tekinthetők tisztavérüeknek. Legfeljebb némely hegylakó D.-törzset lehetne még tisztavérünek tekinteni. A D.-k etnologiai tekintetben három teljesen különálló néptörzsre oszlanak, u. m. egy északindiaira: a munda--törzsre, egy délindiaira: a szorosabb értelemben vett D. törzsre és a Cejlon szigetén lakó szinghalákra. A három törzs közül csakis a legműveletlenebbek tartották meg ősi szokásaikat és erkölcseiket.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is